A hőskorban a Firefox főkiadásai rendszertelenül és évesnél is ritkább ütemben követték egymást. A felpörgetett kiadási ütemtervet a Mozilla a Firefox 5 megjelenésével vezette be, közel nyolc évvel ezelőtt. Ebben a rendszerben a sűrűbb kiadások 6 hetente követték egymást, miközben a termék 3 stabilizációs lépcsőn érett stabil verzióvá a Nightly → Aurora → Beta → Stabil útvonalat bejárva.

Ez az ütemterv aztán lazul 6-8 hetesre az idők folyamán – főleg a karácsonyi szezon kapcsán. 2017. április 18-cal kezdődően az Aurora csatorna nem kapott újabb Firefox főverziót, az azt használó felhasználók a Beta verzióra kerültek át – a fejlesztő Mozilla terveinek megfelelően. Maga az Aurora csatorna is hamarosan megszűnt, így az újdonságok 6-8 héttel korábban jutottak el a felhasználókhoz. Az eddig Aurora alapokból építkező fejlesztői változat alapjait ezentúl már a Beta verzióra kerültek át.

A Mozilla bejelentése értelmében ez a kiadási ciklus változik át négyhetes periódusokra, 2020-tól kezdődően. Ezzel a lépéstől a fejlesztőcsapat azt várja, hogy hamarabb juthatnak hozzá a felhasználók az újdonságokhoz, amely renderes kérés a részükről. A nagyobb vállalatoknak szánt, hosszú támogatású verzió, az Extended Support Release 12 havonta kap új főverziót és 3 hónapos átfedés lesz a kiadások között, így elegendő időt biztosítva az áttérésre. A tervezett két következő ESR verzió 2020. júniusában és 2021. júniusában jelennek majd meg.

A fejlesztő szerint ezzel a változtatással rugalmasabb lesz a fejlesztés, az új funkciók hamarabb kerülnek a felhasználók és fejlesztők elé, és törekedni fognak a jó minőségű és stabil kiadásokra. A stratégiai váltás kapcsán létfontosságú lesz a Beta és Developer Edition kiadásokról érkező visszajelzések, azok feldolgozása és javítása, valamint az esetlegesen keletkezett újabb hibák gyors és szakszerű javítása. Napjainkban hetente két béta kiadás jelenik meg a Firefox-ból, de a jövőben a  béta kiadások száma növekedni fog, közelítve a Nighty kiadás napi frissítési ütemét.

Továbbra is alkalmazza a Mozilla a Firefoxon belül a funkciók fokozatos terítését. Ezzel a megoldással minimalizálhatók a szeléskűrű problémák száma, hiszen a felhasználók kis százalékán kezdődik meg egy-egy funkció bekapcsolása – majd problémamentes időszak után egyre nagyobb százaléknyi felhasználó kapja meg az adott szolgáltatást.

A kiadások ütemezése az alábbiak szerint fog alakulni:

A Firefoxra és annak ESR verzióra épülő kiadásai is (például: SeaMonkey és Tor) vélhetően több kiadást fognak kiadni évente, de ezen kiadások kevesebb változtatás miatt vélhetően könnyebben integrálhatóak lesznek a külsős fejlesztőcsapatok számára.

További információk a Firefox kiadási ütemtervéről: https://wiki.mozilla.org/Release_Management/Calendar

Te hogy látod, a több Firefox = jobb Firefox?

Az OpenOffice.org fejlesztésében és népszerűsítésében közreműködők közössége független alapítványt alapítottak a projekt jövőben növekedésének elősegítésére.

Internet, 2010. Szeptember 28 – Az OpenOffice.org – a vezető szabad irodai programcsomag – fejlesztésében és népszerűsítésében közreműködők közössége a projekt felépítését érintő lényeges változtatásokat jelent be. Tíz évnyi sikeres – a Sun Microsystem anyagi és erkölcsi támogatásával megvalósuló – növekedést követően a projekt megalapítja a „The Document Foundation” önálló alapítványt, amellyel eleget tesz az alapító iratban vállalt függetlenségnek.

Az alapítvány alapköve lesz a kialakuló új ökoszisztémának ahol az egyének és vállalkozások számára lehetséges lesz a projekthez történő hozzájárulás, és élvezhetik egy minden szempontból szabad irodai programcsomag valamennyi előnyét. Az erősödő verseny és a választás lehetősége fokozza az innovációt az irodai programcsomagok piacán. Mostantól az OpenOffice.org közösségét úgy hívják: „The Document Foundation”.

Az Oracle, mint a Sun Microsystem felvásárlásával az OpenOffice.org vagyonhoz jutott vállalat, is meg lett hívva – legyen tagja az új alapítványnak – hogy hozzájárulhasson a márkanév és a közösség növekedéséhez, ahogy azt a Sun Microsystem az elmúlt tíz esztendőben is tette. Az Oracle döntésére várva a „LibreOffice” márkanév kerül bevezetésre a szoftver számára.

A The Document Foundation eredménye ennek – az eredetileg OpenOffice.org közösség független tagjainak, számos projektvezetőjének és a Közösségi Tanács (Community Council) kulcsembereinek vezetésével létrejövő – közösségi törekvésnek. Az alapítvány vezetését a fejlesztőkből és a nemzeti nyelvi projektek menedzsereiből álló Kormányzóbizottság (Steering Committee) látja el. Az alapítvány célja csökkenteni az akadályokat, melyek gátolják a felhasználókat és a fejlesztőket a termék bevezetésében, így megalkotva a valaha létezett legkönnyebben elérhető irodai programcsomagot, a LibreOffice-t.

Az alapítvány a LibreOffice márkanevet választotta az OpenOffice.org alternatívájaként, és koordinálja valamint felügyeli a szoftver fejlesztését, amelynek béta verziója elérhető a http://www.libreoffice.org webhelyen. A fejlesztők csatlakozhatnak a projekthez és hozzájárulhatnak a forráskódhoz az új barátságos és nyílt környezetben, hogy meghatározzák az irodai programcsomagok jövőjét a többi hozzájárulóval egyetemben, akik a saját nyelvükre lefordítják, tesztelik, dokumentálják, a felhasználást támogatják és népszerűsítik a szoftvert.

A hozzájárulók nevében Sophie Gautier veterán közösségi tag és a francia nyelvi csoport alapítója és karbantartója kijelentette: „Úgy hisszük, hogy az alapítvány létrehozása kulcsfontosságú lépés a nyílt irodai programcsomag továbbfejlődésében, amely felszabadítja a forráskód fejlesztését és fejlődés a projekt tekintetében is, hiszen megszünteti azt a korlátozó tényezőt, amit egyetlen kereskedelmi vállalat felügyelete jelenthet. A szabad szoftverek használata ajánlott a földkerekség minden táján. A alapítótagok csoporthoz történő csatlakozás már ma különleges lehetőségekkel kecsegtet, hogy a FLOSS (Free, Libre and Open Source Software – Ingyenes, szabad és nyílt forráskódú szoftver) történelmében egy teljesen új fejezet jöjjön létre.”

Az FSF elnöke Richard Stallman üdvözölte a LibreOffice kiadását és megerősítette a csak szabad szoftver ajánló irányelveit: „Nagyon örülök annak, hogy a The Document Foundation nem ajánl nem szabad kiegészítőket az OpenOffice.org programhoz, mert ezek a legfőbb szabadsággal kapcsolatos problémák a termékkel kapcsolatban. Remélem a LibreOffice fejlesztők és az OpenOffice.org Oracle alkalmazásában álló fejlesztői is együtt fognak működni a forráskód továbbfejlesztésén.”

A The Document Foundation alapítvány honlapjáról további információk érhetők el, többek között az alapítvány küldetéséről is: http://www.documentfoundation.org
Biográfiák és képek a The Document Foundation alapító tagjairól: http://www.documentfoundation.org/foundation/.
A forráskód fejlesztéséhez hozzájárulók számára készült oldal: http://www.documentfoundation.org/developers/.
A The Document Foundation alapítvány Twitter fiókja: http://twitter.com/docufoundation és Identi.ca fiókja: http://identi.ca/docufoundation.
A bejelentéseknek szánt levelezőlista: announce+subscribe@documentfoundation.org.
Levelezőlista párbeszédek számára: discuss+subscribe@documentfoundation.org.

The Document Foundation alapítványról

A The Document Foundation alapítvány egy független, önirányító, demokratikus alapítvány, amelyet az eredetileg az OpenOffice.org közösséghez tartozó vezető tagok hoztak létre. Az alapítvány célja, folytatni azt a 10 éve tartó munkát, melyet az OpenOffice.org közössége kezdett el. Az alapítvány annak a meggyőződésnek eredményeképpen jött létre, hogy a független alapítványi forma illeszkedik leginkább a Közösség valódi értékeihez: a nyíltsághoz, az átláthatósághoz és ez a forma képes leginkább motiválni az embereket a hozzájárulásra. Az alapítvány nyitott minden egyénre aki egyetért a céljaival és hozzájárul tevékenységeihez. Természetesen az alapítvány szívesen fogat vállalti résztvevőket is (például: akik egyéneket támogatnak, hogy dolgozzanak céljaink megvalósításán a többi hozzájárulóval a közösségben).

Médiakapcsolat

Florian Effenberger (Germany)
Mobil: +49 151 14424108
E-mail: floeff@documentfoundation.org

Olivier Hallot (Brazil)
Mobil: +55.21.88228812
E-mail: olivier.hallot@documentfoundation.org

Charles H. Schulz (France)
Mobil: +33 6 98655424
E-mail: charles.schulz@documentfoundation.org

Italo Vignoli (Italy)
Mobil: +39 348 5653829
E-mail: italo.vignoli@documentfoundation.org

Ha a közösségi programokat is ideszámítjuk, akkor egy hete lett vége a 8. OpenOffice.org Konferenciának, amely idén Budapesten került megrendezésre és a világ minden tájáról érkeztek hozzánk fejlesztők, közösségi tagok, felhasználók, akik szerettek volna többet megtudni a közelgő új OpenOffice.org kiadás nóvumairól, a középtávú fejlesztési tervekről, a kapcsolódó fejlesztésekről, a közösségépítés vagy éppen a sikeres bevezetések történetéről. Az OpenOffice.org Konferencia 2010 rendezvény augusztus 31-től szeptember 4-ig tartott és a szervezőknek hála a komoly fejlesztői témákat számos közösségi összejövetel tarkította. Ennek megfelelően a konferencia hangulata igen baráti és vidám volt. Az eseményt a magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség szervezte. A megnyitónak Parlament adott otthont – szimbolizálva, hogy a hazai közigazgatásban, az oktatásban, az állami szférában a nyílt ISO szabvány ODF, nyílt dokumentum formátum és általában a nyílt szabványok, valamint az ezekre épülő szoftverek a helyükre, az államigazgatási és intézményi felhasználók gépeire kerüljenek.

A kormánynak nincs ellenére

A Parlamentben a plenáris ülés 9 órakor kezdődött, s közel kétszáz ember előtt először Dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár számolt be a kormány nyílt forráskódokkal kapcsolatos álláspontjáról, s méltatta a közösség által elért eredményeket:

"Az új magyar kormány teljes mértékben elismeri, méltányolja, és nagyra tartja az open szoftverek fejlesztőinek erőfeszítéseit. Munkájukkal - Önök, az alkalmazások, a szabad és open szoftverek megalkotói, karbantartói és fejlesztői - bebizonyították nem csak nekünk, hanem mindenkinek, hogy igazán csak önkéntes közösségi munkával lehet olyan programokat és megoldásokat fejleszteni, amik segítenek az információs szabadság térnyerésében és az információs önrendelkezés megvalósításában."
Az Open Document Formattal kapcsolatban a infokommunikációs államtitkár hozzátette: "Tudjuk, hogy nemzetközi példák sokasága igazolja az Open Document Format sikerességét. Megfelelő előkészítés mellett levezényelt bevezetése igazolja az erőfeszítéseket, a realizálható költségcsökkentést, de azzal is tisztában vagyunk, az Open Document Format bevezetése jelentősen előmozdítja az állam-állam, az állam-magánszektor, az állam-állampolgára közötti kontaktusokban az információs szabadság térnyerését, az átláthatóság növelését."

Zárásként pedig felajánlotta, hogy: "Ha elfogadják, közös munkára hívom Önöket azért, hogy Magyarország önrendelkezését és függetlenségét kivívjuk, és nem pedig azért, hogy régi és rossz függőségek helyett új függőségekhez láncoljuk a magyar szoftverfelhasználást."

A felszólalás teljes szövege itt érhető el.
Úgy gondolom, bár konkrétumokról nem esett szó, de a jelenlegi kormány partner lehet a szabad szoftverek kiterjedt kormányzati alkalmazásában, a nyílt dokumentumformátum bevezetéseben, így kiaknázva a közösségi szoftverfejlesztés és -használat nagyobb rugalmasságát, kisebb költségeit, kötetlenségét és átláthatóságát.

Költségcsökkentés és növekvő érdeklődés Európa szerte

Másodikként Rév István professzor szólt az összegyűltekhez, és többek között ismertette, hogy a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség becslései alapján az OpenOffice.org irodai programcsomag hozzávetőlegesen 10%-os piaci részesedéssel bír a haza piacon. A Magyar Állam a Microsofttal kötött speciális szerződései révén – négy éves távlatban – ötszázmillió dollár kiadást könyvelhet el, amely a szoftverbérléssel összefüggésbe hozható járulékos költségeket is figyelembe véve négy éves számolva milliárdos kiadás, azaz évente 250 millió dollárt költünk szoftvereszközökre. Megjegyezném, hogy a külföldi mintákat látva ezek a költségek szabadszoftverek használatával drasztikusan lefaraghatók. Ezt – nálunk – gazdagabb országok is felismerték már, s sikerrel vezetik be a szabadszoftverek használatára és vezetik be a platformfüggetlen nyílt dokumentumszabványokat is. Többek között Németország, Franciaország és Brazília is ebbe az irányba indult el. A többi OpenOffice.org migrációs projektről itt lehet olvasni.

Rév István professzor felszólalásának szövege letölthető.

Az Oracle viszi tovább a zászlót

Ezek után Michael Bemmer, Oracle Office Global Business Unit manager, az irodai programcsomagért felelős menedzsere emelkedett szólásra. A 2009. április 20-án bejelentett Oracle által történő Sun Microsystem felvásárlás számos területen hozott bizonytalanságot, főleg a Sun által közösségi projektként kezelt területeken, többek között az OpenOffice.org esetében is. Noha a mai napig az Oracle többször is megerősítette, hogy komoly tervei vannak az OpenOffice.org-gal, azért ezek a kinyilatkoztatások nem voltak túl erősek és egyértelműek ahhoz, hogy az irodai programcsomag aktív közössége ne bizonytalanodjon el az új tulajdonos szándékait illetően. Ismét megtudhattuk, hogy Oracle számára fontos az Oracle Open Office (a StarOffice utódja), mert jól beleillik az Oracle teljes megoldást kínáló terveibe - alkalmazási szinten - és hogy ehhez a termékhez és az OpenOffice.org-hoz kereskedelmi szintű támogatást is nyújtani kívánnak, mint ahogy azt a Sun is tette egykoron. Készül ugyanakkor egy Oracle Open Office Server termék is, amely a kor trendjeinek megfelelően felhőbe viszi majd az irodai programcsomagot, és nem hagyják abba a Microsoft Office-hoz szánt ODF Plug-In fejlesztését sem.

Sok fecske már csinál nyarat

Ezek után Florian Schießl beszélt München város Linuxos migrációjának történetéről. Talán ez a legrégebbi önkormányzati részről elindított migrációs projekt. Az út hosszú volt, de a szabad szoftverek akkoriban lemaradásban voltak a kereskedelmi versenytársakkal szemben. A hatalmas projekt részeként összesen 15 ezer munkaállomásra kerültek kizárólag szabadszoftverek és ezzel összhangban több, mint 21 ezer dokumentumsablon migrációjára került sor. A 2001-ben elindított folyamat számos lépcsőn keresztül mára oda vezetett, hogy a kihívásokkal tarkított úton, nem maradt olyan probléma, amelyet nem sikerült volna orvosolni.

Végezetű Banai Miklós a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség képviseletében szólalt fel, felhívva a figyelmet az Open Document Format előnyeire, amelyből mind Magyarország, mind az Európai Unió is profitálhat.

Szakmai előadások

Az OpenOffice.org 10 éves, s ennek kapcsán hallgathattunk meg előadást a Louis R Suárez-Potts közösségi vezetőtől. Szó esett számos mérföldkőről, s a közösség bővülésérő és a programcsomag valamint az ODF fájlformátum jövőjéről. Ezzel párhuzamosan Charles H. Schulz a távoli jövőben nézve próbált fejlesztési ötletekkel szolgálni, annak érdekében, hogy az OpenOffice.org az eddigieknél jobb, gyorsabb és minden eddiginél több platformra legyen elérhető. Napközben számos előadás szól arról, hogyan lehet az OpenOffice.org fejlesztéseibe bekapcsolódni, s ennek útját könnyebbé tenni a projekt részéről az újonnan csatlakozó fejlesztők számára. Ennek egyik útja a kiterjesztések fejlesztése, míg a másik út a upstream, vagy más néven az OpenOffice.org forráskódjának közvetlen fejlesztése. Számos központi funkció fejlesztése és javítása csak az utóbbi megoldásban képzelhető el. Ennek megfelelően a fejlesztők már dolgoznak a programfordítási környezet egyszerűsítésén (Mathias Bauer előadása), a környezet GNU make alapúra történő portolásán, amelytől az egyszerűsítés és a sebességnövekedés mellett a függőségek átláthatóságát és szabványos programfordítási munkamenet kialakítását tűzték ki célul a fejlesztők (Björn Michaelsen előadása). A kiterjesztésekkel kapcsolatban is érdekes előadásokat hallathattak meg az érdeklődők. Juergen Schmidt előadása a kiterjesztés infrastruktúra legújabb fejlesztéseit taglalta: kiterjesztés metaadatok, súgó és beállítóoldalak elhelyezése a kiterjesztésekben, külső programkönyvtárak és biztonságos (HTTPS) kapcsolatok kezelése a kiterjesztésekben. Itt és egy kapcsolódó előadásban volt szó a Tree Control, a Grid Control és Tool Panel felhasználói interfész elemekről és használatukról. A súgó fejlesztéshez, javításhoz jól jöhet a HELP_DEBUG=1 környezeti változó használata is. Meghallgathattuk az EuroOffice és kiterjesztéseivel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint egy nem programozó által készített kiterjesztésről (Writer's Tools) szóló előadást is.

A fordítási munkával összefüggésben, megtudhattuk, hogy lesz egy új Pootle szerver a fordítások kezelésére, amely lehetőleg nagyobb megbízhatósággal és gyorsabban működik majd az erősebb kiszolgálóval és az új Pootle verzióval. A – tervezett – folyamatos fordítás bevezetésével csökken a rövid határidők okozta nyomás a fordítókon. A TCM (Test Case Management) rendszer integrálása a QUASTe (Quality Assurance Tool) rendszerbe pedig az elkészített verziók tesztelése esetén takarít meg rengeteg többletmunkát. A kiadások menedzselésének teljes folyamatát pedig Joost Andrae és Mechtilde Stehmann mutatta be prezentációjukban. Fontos előadás volt a fogyatékkal élők támogatására szolgáló technológiák bemutatása az OpenOffice.org irodai programcsomagban és az Open Document Format állományokban.

És persze meg kell említeni Németh László előadását is: Graphite betűkészlet-technológia az OpenOffice-ban címmel – összefoglaló.

Az OpenOffice.org 3.3 újdonságairól nem sok előadás szólt, de azt tudni lehet, hogy megújul a nyomtatási panel, a Calc (és Chart) is számos újdonsággal jelentkezik majd és az Impressbe is bekerül a Project Renaissance által tovább csiszolt Impress felhasználói felület. A Calc újdonságai közül érdemes kiemelni: az egymillió sor támogatást, a színes munkafüzet-lapok és a szűrőkkel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a Chart esetében a különféle ábrák használatának és a hierarchikus tengelyfeliratok használatának lehetőségét.

A könnyedebb témák közül érdemes kiemelni az OpenOffice.org brand megújulásával kapcsolatos előadást, amely az újonnan bevezetett grafikus elemeket és azok alkalmazását mutatja be. Volt szó még az dokumentációs projekt munkájáról és a marketing tervek mellett a különféle nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokig: Brazília, Thaiföld, Szeged, Salgótarján és a budapesti Fővárosi Bíróság.

Voltak érdekes előadások az Open Document Formattal kapcsolatban (és az alkalmazásimegoldásokról is), amelynek 1.2 verziója elnyerve végső formáját új állapotba került, s 2010. szeptember 2-án OASIS által megrendezett Interoperabilitási demó lépésével egyetemben a szabványosítási folyamat végső szakaszába jutott, s a publikus bemutató után a ISO/IEC Joint Technical Committee 1 (JTC1) részére – szabványosítás céljából – beküldésre kerül. Az Open Document Format új, 1.2-es verziójának bemutatója, nem csak arról szól, hogy igenis létezik olyan dokumentumformátum, gyártóktól és platformoktól függetlenül, minden tekintetben, teljesen együttműködnek, s az elkészített dokumentumok változatlan formában jelennek meg, hanem ez a publikus bemutató az ISO-minősítés egyik alapköve. Tehát a bemutató elsődleges célja a formátum rendszerektől független kompatibilitásának bemutatása, azaz a különféle platformokon, különféle szoftverekkel létrehozott dokumentumok tartalma nem vész el, formája megmarad, ha egyéb kompatibilis eszközön kerül megnyitásra vagy éppen szerkesztésre. Ez volt az „Interoperability Demo”. Jó volt látni, hogy a kilenc gyártó terméke, milyen remekül együttműködik egymással, más-más ODF-képes szoftverekkel sorra megnyitva és szerkesztve a szöveges dokumentumokat, táblázatokat. Az OpenDocument Format jól vizsgázott még olyan izgalmas területeken is, mint az dokumentumba ágyazott RDF-adatok, megjegyzések és digitális aláírás kezelése. Két érdekes demonstrációs is volt, az egyik lényege, hogy az OpenOffice.org, mint adatbeviteli eszköz üzemelt és a szöveges dokumentumba beszúrt XForm űrlap automatikusan továbbította a beírt adatokat. A másik, amikor RDF-adatként megadott személyes adatokat tartalmazó dokumentum, néhány szerkesztési kör végén egy Maemo szoftverrel bíró Nokia N900-ason landolt. A telefonon könnyedén megnyitható volt a dokumentum és formájában is pontos mása volt az eredetinek. Aztán a telefonon a személyes adatokat tartalmazó mezőre bökve a telefon már fel is ajánlotta a személyhez tartozó telefonszám hívását.

Don Harbison, az OASIS ODF-adoptálást végző bizottságának társelnöke elmondta, hogy az együttműködési demó fontos lépés az Open Document Format és a rá épülő alkalmazások számára. A sikeres bemutató megalapozta, hogy a dokumentumformátum elfogadott szabványként hódítsa meg a világot 2011-től kezdve.

Nehéz lenne jól összefoglalni a Közép-Európai Egyetemen hallható közel 80 előadás tartalmát, de akit érdekelnek a további előadások, az látogassák meg az OpenOffice.org Konferencia 2010 honlapját, ahol elérhető a teljes konferenciaprogram.

Forrás

A Mozilla Firefox 4-es verziója a következő nagy lépés lesz a böngésző történetében. Számos újdonság jelenik meg majd a böngészőben, követve a legújabb webes szabványokat és irányvonalakat. A böngésző kinézete is nagyobb megújuláson megy keresztül és sebesség tekintetében is jelentős gyorsulást tapasztalhatnak a felhasználók. A Firefox 4 is minden támogatott platformon tartalmazza a nemrégiben megjelent 3.6.4 verzió újdonságát: az összeomlás elleni védelmet, amely a külső gyártó által készített bővítményeket külön szálon futtatja.

Az új megjelenés, napjaink trendjének megfelelően nagyobb helyet biztosít a böngészésre azzal, hogy a menüsort egy gomb alá rejti el (Firefox gomb). Ez a funkció - így az új téma - teljes pompájában Windows és Mac OS X felhasználók számára már a legújabb bétában elérhető, és remélhetőleg a Linux felhasználók is hamarosan használatba vehetik. További újdonság, hogy a böngészőlapok fülei immáron a böngészősáv fölé is kerülnek majd (ez az alapértelmezés új profil esetén), felhasználó igénytől függően.

A Firefox a következő - szám szerint - ötödik béta kiadásával immáron elnyeri végleges formáját a funkcionalitás tekintetében. Szeptember elsejével a fejlesztők több szolgáltatást nem adnak a Firefox 4 kódjához és API is immáron stabil állapotba kerül, azaz a mai nap után a kiadás stabilizálása, hibajavítása. A kínált szolgáltatások tekintetében teljes Firefox 4 Béta 5 megjelenése az elkövetkező héten várható. Mint az a következő újdonságokból is látható, a Firefox alapjait adó Gecko motor alapos fejlesztésen esett át, így elnyerve a 2.0-s verziószámot.

További újdonságok a Firefox 4-es verzióban:

Megújult a kiegészítőket kezelő ablak, amely immáron lapként jelenik meg és így biztosít több helyet a böngészési élmény testreszabásához.

• A kiegészítőkkel telepakolt Firefox gyorsabban indul majd.
• A WebM videók közvetlen támogatásával elérkezett az internetre a nyílt megoldáson alapuló kiváló minőségű HD videók ideje.
• Az alapoktól újraírt HTML5 értelmező napjaink legjobb internetes élményét biztosítja a következő haladó funkciókkal kiegészítve: közvetlen webes videó és hang, húzd és ejtsd rendszerű elem- és fájlkezelés.
• A kiválasztott lapokat átalakíthatjuk alkalmazás lapokká, amelyek az lapok eszköztár első lapjaiként jelenik meg kizárólag a webhely ikonjával reprezentálva.
  
• Firefox Panorama a lapok kezelésének, csoportosításának minden eddiginél egyszerűbb és látványosabb módja.
  
• Beállítások, jelszavak, könyvjelzők, előzmények, Intelligens címsor, nyitott lapok és egyéb testre szabott beállítások szinkronizálása a felhasználó különféle eszközei között. A Sync segítségével a Firefox minden helyzetben ugyanazt a kiváló felhasználói élményt biztosítja.
  
• Az Intelligens címsor most már az éppen megnyitott lapok között is keres, így elkerülhető, hogy azonos webhelyet többször nyissunk meg.
• A WebSockets segítségével a fejlesztők valós idejű interakciót igénylő alkalmazásokat írhatnak, például: játékokat és csevegőalkalmazásokat.
• Magánszféra védelmével kapcsolatos újítások.
• A lazy frame construction, azaz a rétegtartalmak létrehozása egyszerre, s nem beszúrás pillanatában. Ezzel rengeteg erőforrás spórolható meg a weboldalak leképzése közben.
• Az aszinkron I/O, a JavaScript motor indulásának gyorsulása, valamint az első elindulás, a lapkezelés és -megjelenés gördülékenységének fokozása a Firefox új verziójának gyorsabb működésének lesz a záloga.
• A retained layers segítségével a weboldal elemeit tartalmazó rétegek fastruktúrába szervezett halmazából csak a látható rétegek kerülnek leképzésre. Ráadásul ez a leképzés a fő Firefox programszáltól külön végezhető úgy is akár, hogy az oldalt felépítő elemek gyorsítótárazhatóak és felhasználhatók a hardveres gyorsítás még teljesebb kiaknázásához is.
• A hardveres grafikai gyorsítás használata. Az eddig bétákban ki volt kapcsolva alapértelmezésként, de grafikai megjelenítéssel foglalkozó csoport kitartó és áldozatos munkájának köszönhetően a Beta 5 verziótól kezdve minden platformon elérhető a grafikus elemek hardveres gyorsítása. Windows Vista és Windows 7 operációs rendszerek esetén a gyorsítás a Direct2D interfészen keresztül működik, minden támogatott, legalább DirectX 10 képes hardver esetén. Az alábbi gyorsítási interfészek használatosak a különféle rendszerszoftverek esetében:
  

  Rendszer	Linux	Windows XP	Windows Vista/7	Mac OS X
  Tartalom	XRender	nincs	Direct2D	Quartz
  Kompozició	OpenGL	Direct 3D	Direct 3D	OpenGL

  A grafikus hardver ilyen módú felhasználásából sokat profitál a böngésző, hiszen a megjelenő weboldal jóval gyorsabban reagál a felhasználói tevékenységre, különösen az összetettebb, többek között átlátszóságot és átváltozó elemeket tartalmazó weboldalak esetén. A gyorsítás két területen kerül bevetésre: tartalom és kompozíció. A tartalom elkészítéshez használt gyorsítás került most engedélyezésre, így a szövegek, képek, CSS keretek leképzése lett most gyorsabb. A kompozíció, azaz a tartalommal töltött rétegek (layerek) együttes, végső megjelenítésének gyorsítása még nincs alapértelmezetten bekapcsolva ebben a verzióban. Látványos demonstráció és kipróbálható demó:
  Amennyiben a hardveres gyorsítás valamilyen problémát okoz, letiltható a következő helyen: Eszközök->Beállítások->Haladó, vagy angol verzióban: Tools->Options->Advanced.
• Az előbbi kettő "mellékhatása" a lapgörgetés jobb megvalósítása, amely már nem pixelenként görgetést alkalmaz, hanem kihasználja a grafikus alrendszer lehetőségeit is.
• Grafx Bot: amennyiben problémába ütközünk a hardveres grafikai gyorsítás és a Mozilla Firefox 4 használatakor, ezen kiterjesztés telepítésével és visszajelzések küldésével segíthetjük a fejlesztők munkáját. (Közvetlen letöltő link)
• Hang vizualizáció: eddig nem volt lehetőség arra, hogy a böngészőben lejátszott hangot és zenét kreatívan, képek és mozgóképek segítségével a felhasználó számára izgalmas módon jelenjenek meg. Egy új hang API segítségével azonban a HTML5 nyelv által meghatározott <AUDIO> és <VIDEO> jelőlők révén megadott művek nyers hangadatát a webfejlesztők a lejátszott hangok képi megjelenítésével egészen új élménnyel gazdagíthatják. Dave Humphrey Mozilla fejlesztő webes naplójából részletesen kiderülnek a részletek. A demóról készül videó:
  
• Biztonságosabb kapcsolatok: A HTTP Strict Transport Security (HSTS) egy új biztonsági protokoll a Mozilla Firefox 4-ben, amely lehetővé teszi a Firefox számára, hogy a böngésző a lehető legbiztonságosabb módon kapcsolódjon a webhelyekhez. A Firefox 4 immáron emlékszik, mely webhelyek használnak HSTS protokollt és ezekhez a webhelyekhez kizárólag SSL (Secure Sockets Layer) használatával, biztonságosan kapcsolódik. Ez a lehetőség segít elkerülni a  “man in the middle” (magyarul: középreállásos)típusú támadásokat. További részletekért megtekinthető Sid Stamm tollából származó blog-bejegyzés aki a Mozilla Biztonsági csapatának tagja.
• Egyszerűbb kiegészítő fejlesztés a Jetpack segítségével.
• Az IndexedDB strukturált tárolóterület a webalkalmazások adatainak tárolásához, gyorsított vagy kapcsolat nélküli eléréséhez.

• A Web Konzol a dinamikus weboldalak hibakeresésére szánt ellenőrzőeszköz.
• A CSS3 specifikációban leírt Transitions (átmenet) és Transformations (átalakulás) funkciók
  támogatása.
• >Multi-touch támogatás Windows 7 rendszereken.
  

A fejlesztők egy, kettő, három, négy, öt blogbejegyzésban számoltak be az új tesztverzió megjelenéséről, és kérik a közösség segítségét, hogy a Feedback gomb segítségével visszajelezve együtt alakítsuk olyanná a Firefoxot, hogy az számunkra a legjobb legyen.
Firefox 4 aktuális Beta változatának letöltése

A legújabb Firefox 4 Béta már magyar nyelven is elérhető.

(A később megjelenő újdonságokkal ezt a bejegyzést fogom frissíteni. Firefox 4 beta 5 alapján)