HTML

Tiszta szoftver, rendes ház

Szabad világ, szabad gondoltak, szabad szoftverek, nyílt szabványok

Friss topikok

Linkblog

Megszületik az OpenOffice.org programcsomag

2000. október 13-án a Sun OpenOffice.org néven – az LGPL és a SISSL licenc alapján – szabaddá tette a StarOffice forráskódját. Ezt a hatalmas lépést, rengeteg előkészítő munka előzte meg, mert több – zárt forráskódú – licencelt termékektől való függőséggel le kellett számolni. Persze az így – OpenOffice.org néven – kiadott kód, inkább a fejlesztőknek szólt még, akik egyre nagyobb lelkesedéssel vetették rá magukat az új lehetőségre, hogy a nyílt forrás alapjain irodai programcsomagot fejlesszenek. Az OpenOffice.org körülbelül másfél év alatt érte el az első nagy mérföldkövet: az 1.0-s verzió 2002. május elsején jelent meg. Az azt követő 1.0.x verziók elsősorban hibajavításokkal szolgáltak. Jelentősebb fejlődés 2003 őszén történt, amikor megjelent az OpenOffice.org 1.1-es kiadása, amelyet ismét hibajavító verziók követtek.

Bár eredetileg a StarOffice forrásából született az OpenOffice.org, azóta az ellentettjére fordult a helyzet. A StarOffice 6.1 megjelenése előtt a korábbi verziók az OpenOffice.org egyes, stabil fázisaiból indultak ki. A két, párhuzamosan karbantartott vonal többletmunkát és sok gondot jelentett a fejlesztőknek, ezért a StarOffice 6.1 illetve OpenOffice.org 1.1-es kiadása óta azonos forráskódból készül mindkét programcsomag.

Különbséget a hozzáadott adatok, programok és szolgáltatások jelentenek. A StarOffice-hoz kereskedelmi helyesírás-ellenőrző, professzionális szintű kép- (ClipArt) és sablongyűjtemény jár, emellett a termék minőségbiztosítását a Sun végzi, míg az OpenOffice minőségbiztosítását a közösség tagjai látják el. A StarOffice az OpenOffice.org programcsomaghoz képes még további hozzáadott értéket tud felmutatni, úgy mint az Adabas D adatbázis-kezelő, a licencelt betűtípusok, a teljes dokumentáció és a hivatalos támogatás.

Az OpenOffice.org fejlődése

A következő nagy lépcső, a 2.0-s verzió fejlesztése 2003 elején kezdődött a következő célkitűzésekkel:

  • Nagyobb fokú együttműködés a Microsoft Office programmal

  • Nagyobb teljesítmény és kisebb memóriafoglalás

  • Jobb integráció az operációs rendszerekkel

  • Könnyebben használható és átláthatóbb adatbázis kezelőfelület: táblák, jelentések, űrlapok készítéséhez és beépített SQL adatbázis-motor (Base)

  • Fejlettebb felhasználói felület

2005. szeptember 2-án a Sun bejelentette, hogy az SISSL licencét megszünteti. Ennek hatására az OpenOffice.org Közösségi Tanács bejelentette, hogy attól kezdve a kettős licenc megszűnik, és a szoftvercsomag csupán az LGPL licenc alatt jelenik meg.

2005. október 20-án megjelent az OpenOffice 2.0, amely az első – külföldi beszámolók alapján szélesebb körben – sikereket elérő kiadás volt. A közel két év fejlesztési eredményeit tartalmazó 2.0-s verzió folyatásaként a sorozatból is több kiadás jelent meg, melyek javításokat és kisebb-nagyobb újdonságokat hoztak.

Eleinte 3 havonta jelent meg egy ilyen, hibajavításokat és új funkciókat is tartalmazó alverzió. Azonban ez túl gyors ütemnek bizonyult, az újdonságokat nem volt idő megjelenés előtt alaposan kitesztelni. Ezért a 2.2-es verzió után a fejlesztők áttértek a fél éves ciklusra, azaz például az OpenOffice.org 2.3 verziója fél évvel a 2.2 verzió után jelent meg 2007 szeptemberében. Félidőben beiktattak egy kizárólag javításokat tartalmazó 2.2.1-es verziót. A menetrend azóta is változatlan, a kiadások – hozzávetőlegesen – három havonta érkeznek, amelyekből minden második új szolgáltatásokat, továbbfejlesztéseket is nyújt. Ezek közül némelyik kiadás egészen komoly frissítéseket is tartalmazott, mint például az alapoktól újraírt Chart modul, vagy a Hunspell helyesírási modul.

A napjainkban megjelenő új verziók is erőteljes fejlődést mutatnak. Ráadásul a 3.x verziók fejlődése nem csak a kínált szolgáltatások terén mérhető le, hanem a külalak is csiszolódik a felhasználók igényeihez és a szoftver sebessége is javul hála a kapcsolódó kutatásoknak és fejlesztéseknek.

Az OpenOffice.org 3.0-s verziója 2008 októberében jelent meg, új szolgáltatásokkal bővülve, többek között az Office Open XML dokumentumok importálása, az új ODF 1.2 formátum támogatása, a megújult megjegyzések a Writerben, a Megoldó megjelenése a Calcban, a fejlettebb VBA makró támogatás és a natívan futó binárisok Mac OS X operációs rendszerekhez.

Bő fél évre rá, 2009 májusában jelent meg az OpenOffice.org 3.1, amely a következő lényegesebb újdonságokat hozta: élsimítással továbbfejlesztett megjelenés, dokumentumba illesztett grafikus elemek egyszerűbb mozgatása, továbbfejlesztett fájlzárolás, nagyítás/kicsinyítés csúszka minden alkalmazás állapotsorában, makróalkalmazások a Base programban és javított teljesítmény.

Szólj hozzá!

Érdemes eljönni október 16-án a budapesti Ubuntu Release Partyra, ugyanis két ember Ubuntus képzést nyerhet az IT Factory jóvoltából. A nyerteseket a Release Party keretében sorsoljuk majd ki az esemény helyszínén, a LOK konferencia után.

A nyertesek eldönthetik, hogy személyesen vesznek részt a képzésen, vagy online módon végzik el. Az előadások videóit mindkét esetben megkapják. A képzés helyszíne Budapesten, a Kazinczy utcában található.

A nyertesek két féle képzés közül választhatnak: Linux alapozó képzés október 18-án, hétfő este indul fél 5-től. Bár alapozó a neve, de a tematika úgy lett összeállítva, hogy akár haladóknak is hasznos lehet. A címtárszolgáltatás Linuxon elnevezésű képzés Mikuláskor, december 6-án indul.

Mivel várhatóan széles érdeklődésre számíthat az esemény, ezért aki úgy gondolja, hogy biztosan jön a release partyra, az írjon egy +1-et a hír végére hozzászólásként, hogy lássuk, nagyjából hány főre számíthatunk. Szeretettel várunk mindenkit a Maverick Meerkat Release Partyn!

Forrás: Ubuntu.hu

Szólj hozzá!

2010. október 16-án, szombaton kerül megrendezésre Budapesten a Linux az Oktatásban konferencia, vagyis a LOK. A konferencia először 2003-ban került megrendezésre, és az elmúlt években folyamatosan fejlődött, így mára az egyik legjelentősebb hazai szabad szoftveres konferenciává nőtte ki magát, sokszínű programmal. A témák sokféleségének köszönhetően az esemény mára nem csak az informatika tanárok körében népszerű: ma már a látogatók jelentős része nem az oktatás területén dolgozik, egyszerűen csak érdeklődik a szabad szoftverek iránt.

Forrás: Ubuntu.hu

Szólj hozzá!

Éppen ma tíz éve annak, hogy a Sun Microsystem a nyílt forráskódú fejlesztési modell elveit követve elérhetővé tette az OpenOffice.org irodai programcsomagot a közösség számára. Ennek kapcsán szeretném egy cikksorozatban bemutatni az OpenOffice.org múltját és jelenét.

Az OpenOffice.org története

A legkisebb testvér szerencsét próbál

Az OpenOffice.org első kiadásának alapjaiul szolgáló StarOffice alkalmazáscsomagot – egy német cég – a StarDivision kezdte el fejleszteni még 1986-ban. A lüneburgi születésű Marco Börries 16 évesen határozta el, hogy egyedi fejlesztésű irodai programcsomagot készít. A még ebben az évben megjelenő termék mindössze egyetlen komponenst, a szövegszerkesztésre szakosodott StarWriter komponenst tartalmazta és DOS környezetben futott.

1993-ban elkészült a termék windowsos verziója, melyet egy évvel később az OS/2-es és a macintoshos operációs rendszerekre szánt változatok követtek. A StarOffice nevet 1995-ben vette fel az irodai programcsomag, amely ekkorra már több jelentős összetevőt is tartalmazott: szövegszerkesztőt (StarWriter), rajzprogramot (StarImage), táblázatkezelőt (StarCalc), grafikonkészítőt (StarChart) és egy vektoros rajzolóprogramot (StarDraw).

A StarOffice 3.1 jelzésű verziója 1996-ban jelent meg. Ez a kiadás már egy internet böngészőt és egy HTML-szerkesztőt is tartalmazott az eddig meglévő komponensek mellett. A csomag 1997-ben vált teljes irodai csomaggá, amikor bemutatókészítő (StarImpress) és adatbázis-kezelő (StarBase) is került a StarOffice irodai programcsomagba. Ezek a változatok a német piacon nagy népszerűségnek örvendtek, így ezzel párhuzamosan néhány további nyelven is elérhetővé vált az alkalmazás.

Kifogták a csillagot

A StarDivision cég története 1999-ben ért véget, amikor a Sun Microsystems 73,5 millió dollárért felvásárolta a céget.

Ez elsődleges ok, amiért a Sun megvásárolta a StarDivisiont, hogy irodai programcsomaggal lássa el az akkor alkalmazásában álló negyvenkétezer alkalmazottját, akiknek Unixos munkaállomások mellett Windowsos laptopokkal is rendelkeztek. Ilyen körülmények között olcsóbb volt megvásárolni egy olyan céget, amely Solaris és Linux környezetbe is képes irodai programcsomagot készíteni, mintsem megvásárolni a Microsofttól a 42 000 munkaállomáshoz szükséges licencet.

Nem sokkal a megvásárlás után a Sun – személyes használatra – ingyenesen letölthetővé tette a StarOffice 5.2-es verzióját, hogy így próbálja meg növelni a termék piaci részesedését. A későbbi változatok már ismét fizetős, kereskedelmi termékekként kerültek a felhasználókhoz, miközben a fejlesztési modell gyökeresen átalakult, s a szabad szoftverekre jellemző fejlesztési eljárást vezetett be a Sun.

(folytatása következik)

 

Szólj hozzá!

Megjelent az Ubuntu legújabb kiadása, az Ubuntu 10.10, fejlesztői kódnevén a Maverick Meerkat. Az új Ubuntu ingyenesen letölthető az ubuntu.hu oldal letöltési szekciójából. Azok számára pedig, akik az Ubuntu korábbi kiadását használják, a rendszer fel fogja ajánlani a frissítés lehetőségét. A frissítésnél minden adatunk és beállításunk megmarad, egyszerűen a rendszer és az alkalmazások frissülnek az aktuális verzióra.

Letöltés

Torrent

Kérjük, ha teheti, torrent segítségével töltse le az új kiadást, hogy ezzel is csökkentse a kiszolgálókra nehezedő terhelést!
32 bites változat | 64 bites változat

32 bites változat

Szinte minden számítógépre. Válassza ezt, ha bizonytalan.
torrent | Bitmind | weblappark | Frankie | Hollandia | Svédország | main

64 bites változat

torrent | Bitmind | weblappark | Frankie | Hollandia | Svédország | main

Képernyőképek

Ubuntu 10.10 képernyőképek

Újdonságok

Ubuntu betűcsalád

Ebben a kiadásban debütál az új Ubuntu betűcsalád. Az új betűkészlet egyedi, stílusos, és már egészen kis méretben is kiválóan olvasható. A készletben természetesen megtalálhatók a magyar nyelvben használatos ékezetes karakterek is.

Shotwell

A korábbi kiadásokban megtalálható F-Spot fotókezelőt a Shotwell váltja: az új alkalmazás gyorsabb működést és áttekinthetőbb felületet kínál a felhasználók számára. A Shotwell segítségével egyszerűen kezelhetjük a fényképgyűjteményünket, albumba rendezhetjük képeinket, elvégezhetünk egyszerűbb retusálási műveleteket (például kivágás, forgatás, vörösszem-effektus eltüntetése).

Gwibber

A Gwibber közösségi kliens az Ubuntu idén áprilisban megjelent előző kiadása a óta a rendszer része. A program segítségével közvetlenül érhetjük el az olyan népszerű közösségi oldalakat, mint a Twitter, a Facebook, a Flickr, az Identica, a Digg, a FriendFeed vagy a Qaiku. Az új kiadásban ez a lista a Google Buzz és a Ping.FM szolgáltatásokkal bővült. A háttérben történt fejlesztéseknek köszönhetően az alkalmazás nem csak többet tud, de érezhetően gyorsabb is lett.

Ubuntu Szoftverközpont

Fejlődött az alkalmazások telepítésére és eltávolítására szolgáló Ubuntu Szoftverközpont is. Az új kiadásban külön részben láthatjuk kiemelve az ajánlott alkalmazásokat, valamint az Ubuntu szoftvertárolóiba bekerülő új programokat. Arra is lehetőségünk van az új kiadásban, hogy visszanézzük a korábbi műveleteinket, így visszamenőlegesen is láthatjuk, mikor mit telepítettünk.

Ubuntu One

Az Ubuntuban megtalálható fájl- és adatszinkronizációs megoldás, az Ubuntu One is jelentős fejlesztésen ment keresztül: gyorsult a fájlok és mappák szinkronizációjának sebessége. A javulás különösen a sok fájlt tartalmazó mappák esetében szembetűnő. Új felületen regisztrálhatjuk és azonosíthatjuk magunkat. Az Ubuntu One segítségével egyszerűen szinkronizálhatjuk a fájljainkat, címjegyzékünket, jegyzeteinket és Firefox könyvjelzőinket a gépeink között: erre 2 GB ingyenes online tárhely áll rendelkezésünkre, amit webes felületen is elérhetünk. Ha ez kevés lenne, havi 2,99 USD áron vásárolhatunk további tárhelyet, 20 GB-os egységekben.

Multi-touch

Az új Ubuntu kiadás támogatja a multi-touch eszközöket, vagyis az ilyen képernyővel szerelt notebookokat (például Dell XT2) és az Apple Magic Trackpadjét. A multi-touch technológia lényege, hogy az eszköz egyszerre több ujj mozgását is képes követni, és arra reagálni. Jelen pillanatban az alkalmazások még nem használják ki a technológia nyújtotta lehetőségeket: az Ubuntu fejlesztők célja az, hogy 2012-re már minden fontos program támogassa a technológiát.

Unity

Az elsősorban netbookokra szánt, de nagyobb gépeken is jól használható változat, az Ubuntu Netbook Editionben debütál az új, Unity elnevezésű felhasználói felület. A Unity-t úgy alakították ki, hogy maximálisan kihasználja a netbookok szűkös képernyőjét: ezért az alkalmazások menüje, és a teljes képernyőre rakott ablakok felső kerete beolvad képernyő tetején lévő panelbe.

A képernyő bal oldalán egy indítópanel kapott helyet, ahol láthatjuk az éppen futó alkalmazásokat, valamint rögzíthetjük az általunk leggyakrabban használt programok indítóikonjait. Ha több ikont használunk, mint amennyi a panelen elfér, az ikonok egy része térben kissé elforgatva jelenik meg, így jobban kihasználva a rendelkezése álló felületet. Ha a kurzort az ikonsor fölé húzzuk, az ikonok automatikusan visszafordulnak, és egérrel görgethetjük azokat. A Unity felületet kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy kihasználja a multi-touch technológia kínálta lehetőségeket.

Elérhetőség

Az Ubuntu szabad szoftver, így bárki ingyenesen letöltheti és telepítheti. A letöltött CD-t bárkinek jogszerűen továbbadhatjuk, átmásolhatjuk: az Ubuntu fejlesztői arra biztatják a felhasználókat, hogy nyugodtan terjesszék ismerőseik körében a rendszert. Az Ubuntu magas szinten támogatja a magyar nyelvet, így a teljes rendszer, valamint a súgó magyarul szól a felhasználókhoz. Ha valaki elakadna valahol telepítés vagy használat közben, vagy egyszerűen csak szívesen olvasna, beszélgetne az Ubunturól, a Magyar Ubuntu Közösség oldalán, az ubuntu.hu-n minden segítséget megkap ehhez.

Forrás: ubuntu.hu

Szólj hozzá!

Két weblap a katasztrófával kapcsolatban:

http://vorosiszap.bm.hu/

http://www.vorosiszap.com/

Itt minden fontos információ megtalálható, hogy hogyan segíthetünk.

Sőt van már Wikipédia bejegyzés is. Szerintem érdemes elolvasni ezeket az oldalakat és segíteni, ahol tudunk.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása