HTML

Tiszta szoftver, rendes ház

Szabad világ, szabad gondoltak, szabad szoftverek, nyílt szabványok

Friss topikok

Linkblog


Fordítsunk alkalmazásokat közösen angolról magyarra!


Szeretjük a magyar nyelvű alkalmazásokat. Sőt sokaknak ez elengedhetetlen. Rajongunk a szabad szoftverekért. Van egy maroknyi lelkes önkéntes akik szívesen fordítanak szabad szoftverek angolról magyar nyelvre. Gyere Te is és ismerd meg a fordítási munka szépségeit, kihívásait és legyél közösségeink tagjait.

Jelentkezés: http://forditas2015tavasz.eventbrite.com/

Fordítani valókat itt tudsz ajánlani: http://goo.gl/forms/r1qX0YQSdb

A fordítások két teremben zajlanak majd. A fordítással most ismerkedők számára az egyik teremben a fordítási munka megkezdéséhez ajánlott bevezető előadásokat tartunk (magyar nyelven).

Személyesen: Budapesten és Szegeden, valamint távolról is becsatlakozhatsz. Ha más városban is szerveznél ilyen rendezvényt, jelezd nekünk itt: https://www.facebook.com/events/668247549970345/

A fordítás jövőjéről előadást pedig Axel Hecht (Mozilla) fog tartani, aki a Mozilla projektekhez integrálja, készíti és tartja karban a fordítási keretrendszereket.

Mire lesz szükség?
1) Kell angol nyelvtudás – közepes nyelvtudás már elegendő lehet
2) Szükség lesz a magyar nyelvtudásodra – még jobban is mint az angolra
3) Olvasd el ezt a néhány oldalas fordítási összefoglalót: http://wiki.hup.hu/index.php/Fordítás_HOGYAN/Bevezetés
4) Gépterem van, de ha tudsz hozz saját laptopot
5) Lelkesedés és kitartás
6) Szoftver: Egy jó böngésző elég, esetleg kedvenc „po” szerkesztő programodat is hozd (de nem baj ha nem tudod mi ez)

Jelenlévő közösségek
Mozilla, Ubuntu, Linux Mint, Fedora, OpenStreetMap, Wikipedia(?)

Mit adunk mi?
* Profi fordítók tapasztalatát, előadásait és tanácsait
* A fordításhoz szükséges segítséget – az egész nap során és a későbbiekben is
* Fordításra váró feladatokat – számos projektből válogathatsz
* Ebédet
* (Szükség esetén számítógépet)

Időpont: 2015. május 9. 9-17 óra között

Két városban:

Helyszín: Lia iskola, Budapest, Kosciuszko Tádé u. 3. (http://bit.ly/1AcE6fR)

Facebook: https://www.facebook.com/events/668247549970345/

Szegedi helyszín: SZTE Eötvös Loránd Kollégium, 6725. Szeged, Tisza Lajos körút 103.

Facebook: https://www.facebook.com/events/900578403343374/

Ha nem tudsz eljönni, IRC-n és Facebookon is tudod követni az eseményt.

Címkék: open közösség felhasználók előadás szabadszoftver

Szólj hozzá!

A rendezvény célja a megmutatni a konferencia vendégeinek a nyílt forráskódú, szabad szoftverekkel történt feladat-megoldásokat, a szabad szoftvereket, a nyílt adat és nyílt kultúra működését és az ezeken a projekteken dolgozó hazai közösségeket. Előadások három teremben a kezdőtől a haladókig. Az előadások magyar nyelven lesznek.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció és program:

https://openit.eventbrite.com/

Ha érdekel, hogy miképpen tudsz szabad szoftverekkel kisvállalati mérettől a hatalmas felhőkig saját rendszereket üzemeltetni. Szívesen megismernéd a felhasználók számára készített asztali alkalmazások legújabb verzióit és használatát? Szeretnéd eldönteni, hogy melyik Linux-szal vágj bele a linuxozásba? Felfedeznéd a szabad szoftverek mellett a szabad tartalmak világát is? Érdekelnének a szabad szoftverek jogi vonatkozásai? Esetleg a fejlesztéssel kapcsolatos késések iránti tudásszomjadat oltanád? Akkor látogass ki az ingyenes, kezdőknek és haladóknak szánt, egész napos szabad szoftverekkel és tartalommal foglalkozó konferenciánkra, az Open IT-re. A tavasz legizgalmasabb szabad szoftveres konferenciáján mindezeket a témákat és még ennél is többet szeretnénk veled megosztani. Hívd a barátaidat is!

Helyszín: Óbudai Egyetem, 1034. Budapest, Bécsi út 96/b
Időpont: 2015. április 18., szombat

Címkék: firefox budapest open közösség felhasználók internet előadás konferencia ingyenes openoffice program szabadság böngésző fejlesztés openoffice.org szabadszoftver Firefox Open Badges

Szólj hozzá!

Már elérhetők a böngészőnépszerűségi adatok a 2011. esztendő első hónapjáról. A hazai adatokat, amelyeket elemzésem alapjául szolgálnak a www.rankings.hu és adstat.adverticum.hu jelentéseire támaszkodva – s a nemzetközi helyzetre is kitekintve – készítettem el. Ebben továbbra is látszik, hogy itthon és Európában is piacvezető Mozilla Firefox rendíthetetlenül tartja első helyét a böngészők népszerűségi listáján.

A GemiusRanking szerint 51,37%-os értékkel vezető Firefox részesedése lényegében stagnál, amely azért egészen jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb, 3.6-os verzió tavaly januárban debütált. A piacvezető böngésző technológiailag fölényben volt az elmúlt években, de ez az előny – az erős fejlesztési versenyben – eltűnt, s a március folyamán sok újdonsággal kecsegtető Mozilla Firefox 4.0 lesz az a verzió, amelynek feladata lesz a technológia iránymutatás és vezető szerep visszaszerzése.

Az Adverticum mérései kissé magasabb részesedést mutatnak ki a Firefox javára. A külföldi StatCounter is ehhez hasonlatos magasabb értéket regisztrált a Firefox böngészőnél. Nyilván ezek az értékek azért is különbözhetnek, mert a mérési rendszerek más-más oldalakat monitoroznak, így minden mért érték csak hozzávetőlegesen mutatja meg a böngészők népszerűségét.

Második helyen minden felmérésben az Internet Explorer szerepel, amely egykori monopolhelyzete teljességgel megtört, s lényegében az áprilisban megjelenő 9-es verzióval válik el, hogy megmarad-e a második helyen, vagy letaszítja a dobogó második fokáról a dinamikus növekedést mutató Google Chrome.

A GemiusRanking kimutatása szerint 28,95%-os népszerűségnek örvendő kék böngészőmárka 2007 januárjában még 74% körüli népszerűséggel dicsekedhetett, s mára már csak inkább az a kérdés, hogy a Chrome az év második vagy harmadik negyedévében utasítja maga mögé. Az Adverticum az Internet Explorer-t kevesebbre taksálta a januári hónapban: 26,7%-ra. A StatCounter még ennél is pesszimistább volt a Explorerrel kapcsolatban (22,05%) és ott a Chrome már 19,62%-on áll, így az Internet Explorer 9 lehet, hogy a StatCounternél a harmadik helyről indulhat hódító útjára.

Ami a Chrome-ot illeti, egyértelmű a növekedés. A gyakori frissítési ciklusok, melyek évente akár 4 új funkciót is kínáló kiadást biztosítanak, sok hasznos újdonságot hoztak, s a Chrome böngésző végre felnőtt. A GemiusRanking szerint a Chrome 15%-ra küzdötte fel magát és az Adverticum a már említett két érték közötti 16,1%-kal számol.

Áttérve a verziószámok szerinti összesítésekre, jól látható, hogy a Chrome frissítési mechanizmusa a leginkább agresszív, hiszen a felhasználók 5%-nál kisebb mértékben használnak elavult verziót. A Mozilla Firefox önkéntes főverziók közötti frissítése 15%-ban kerülte el felhasználók figyelmét. Szerencsére az igen elavult Internet Explorer 6 most már teljesen visszaszorult (7%), de 7-es verziót még elég sokan használják, pedig a Mozilla Firefox 3.6 vagy éppen a béta állapotú 4-es, az Internet Explorer 8 és a Chrome 9 is sokkal jobb választásnak tűnik.

Az európai színtérre tekintve – a StatCounter adatai alapján – a Firefox őrzi tavaly decemberben megszerzett első helyét, s míg az Internet Explorer részesedése jó egy százalékkal beesett alá, a Chrome hasonló mértékű növekedést könyvelhetett el. Ennek megfelelően a januári adatok így alakultak: Firefox – 37,65%, Internet Explorer – 36,55%, Chrome – 16,08%. Világviszonylatban a trendek hasonlók, de vezető pozícióban az Internet Explorer van, a Firefox és a Chrome előtt: 45,48%, 30,47% és 16,41% eredményekkel.

Vigyázó szemünket a jövőre vetve megállapíthatjuk, érdekesen alakulhatnak a dolgok, hiszen februárban megjelent a Chrome 9, márciusban érkezik a Firefox 4.0, melyet az Internet Explorer 9-es verziója követ áprilisban. Így az eddig trendek akár meg is változhatnak, attól függően, hogy sikerül a konkurens böngészők rajtja. Az Internet Explorert készítő Microsoft blogjain keresztül már nekiesett az ellenfeleknek, amelyre a válaszul a Mozilla alkalmazásában álló Paul Rouget készített egy érdekes összehasonlítást, amelyet érdemes áttanulmányozni.

A Firefox 4.0 megjelenésével összhangban a Firefox hazai rajongói és hozzájárulói egy kötetlen kiadási bulit szerveznek, amelyre sok szeretettel meghívnak minden jelenlegi és jövőbeni Firefox rajongót. A bulival kapcsolatban további információkat hamarosan közzéteszünk a Mozilla Magyarország Közösségi oldalán.

Címkék: google firefox felhasználók internet buli böngésző szabadszoftver

Szólj hozzá!

Ha a közösségi programokat is ideszámítjuk, akkor egy hete lett vége a 8. OpenOffice.org Konferenciának, amely idén Budapesten került megrendezésre és a világ minden tájáról érkeztek hozzánk fejlesztők, közösségi tagok, felhasználók, akik szerettek volna többet megtudni a közelgő új OpenOffice.org kiadás nóvumairól, a középtávú fejlesztési tervekről, a kapcsolódó fejlesztésekről, a közösségépítés vagy éppen a sikeres bevezetések történetéről. Az OpenOffice.org Konferencia 2010 rendezvény augusztus 31-től szeptember 4-ig tartott és a szervezőknek hála a komoly fejlesztői témákat számos közösségi összejövetel tarkította. Ennek megfelelően a konferencia hangulata igen baráti és vidám volt. Az eseményt a magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség szervezte. A megnyitónak Parlament adott otthont – szimbolizálva, hogy a hazai közigazgatásban, az oktatásban, az állami szférában a nyílt ISO szabvány ODF, nyílt dokumentum formátum és általában a nyílt szabványok, valamint az ezekre épülő szoftverek a helyükre, az államigazgatási és intézményi felhasználók gépeire kerüljenek.

A kormánynak nincs ellenére

A Parlamentben a plenáris ülés 9 órakor kezdődött, s közel kétszáz ember előtt először Dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár számolt be a kormány nyílt forráskódokkal kapcsolatos álláspontjáról, s méltatta a közösség által elért eredményeket:

"Az új magyar kormány teljes mértékben elismeri, méltányolja, és nagyra tartja az open szoftverek fejlesztőinek erőfeszítéseit. Munkájukkal - Önök, az alkalmazások, a szabad és open szoftverek megalkotói, karbantartói és fejlesztői - bebizonyították nem csak nekünk, hanem mindenkinek, hogy igazán csak önkéntes közösségi munkával lehet olyan programokat és megoldásokat fejleszteni, amik segítenek az információs szabadság térnyerésében és az információs önrendelkezés megvalósításában."
Az Open Document Formattal kapcsolatban a infokommunikációs államtitkár hozzátette: "Tudjuk, hogy nemzetközi példák sokasága igazolja az Open Document Format sikerességét. Megfelelő előkészítés mellett levezényelt bevezetése igazolja az erőfeszítéseket, a realizálható költségcsökkentést, de azzal is tisztában vagyunk, az Open Document Format bevezetése jelentősen előmozdítja az állam-állam, az állam-magánszektor, az állam-állampolgára közötti kontaktusokban az információs szabadság térnyerését, az átláthatóság növelését."

Zárásként pedig felajánlotta, hogy: "Ha elfogadják, közös munkára hívom Önöket azért, hogy Magyarország önrendelkezését és függetlenségét kivívjuk, és nem pedig azért, hogy régi és rossz függőségek helyett új függőségekhez láncoljuk a magyar szoftverfelhasználást."

A felszólalás teljes szövege itt érhető el.
Úgy gondolom, bár konkrétumokról nem esett szó, de a jelenlegi kormány partner lehet a szabad szoftverek kiterjedt kormányzati alkalmazásában, a nyílt dokumentumformátum bevezetéseben, így kiaknázva a közösségi szoftverfejlesztés és -használat nagyobb rugalmasságát, kisebb költségeit, kötetlenségét és átláthatóságát.

Költségcsökkentés és növekvő érdeklődés Európa szerte

Másodikként Rév István professzor szólt az összegyűltekhez, és többek között ismertette, hogy a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség becslései alapján az OpenOffice.org irodai programcsomag hozzávetőlegesen 10%-os piaci részesedéssel bír a haza piacon. A Magyar Állam a Microsofttal kötött speciális szerződései révén – négy éves távlatban – ötszázmillió dollár kiadást könyvelhet el, amely a szoftverbérléssel összefüggésbe hozható járulékos költségeket is figyelembe véve négy éves számolva milliárdos kiadás, azaz évente 250 millió dollárt költünk szoftvereszközökre. Megjegyezném, hogy a külföldi mintákat látva ezek a költségek szabadszoftverek használatával drasztikusan lefaraghatók. Ezt – nálunk – gazdagabb országok is felismerték már, s sikerrel vezetik be a szabadszoftverek használatára és vezetik be a platformfüggetlen nyílt dokumentumszabványokat is. Többek között Németország, Franciaország és Brazília is ebbe az irányba indult el. A többi OpenOffice.org migrációs projektről itt lehet olvasni.

Rév István professzor felszólalásának szövege letölthető.

Az Oracle viszi tovább a zászlót

Ezek után Michael Bemmer, Oracle Office Global Business Unit manager, az irodai programcsomagért felelős menedzsere emelkedett szólásra. A 2009. április 20-án bejelentett Oracle által történő Sun Microsystem felvásárlás számos területen hozott bizonytalanságot, főleg a Sun által közösségi projektként kezelt területeken, többek között az OpenOffice.org esetében is. Noha a mai napig az Oracle többször is megerősítette, hogy komoly tervei vannak az OpenOffice.org-gal, azért ezek a kinyilatkoztatások nem voltak túl erősek és egyértelműek ahhoz, hogy az irodai programcsomag aktív közössége ne bizonytalanodjon el az új tulajdonos szándékait illetően. Ismét megtudhattuk, hogy Oracle számára fontos az Oracle Open Office (a StarOffice utódja), mert jól beleillik az Oracle teljes megoldást kínáló terveibe - alkalmazási szinten - és hogy ehhez a termékhez és az OpenOffice.org-hoz kereskedelmi szintű támogatást is nyújtani kívánnak, mint ahogy azt a Sun is tette egykoron. Készül ugyanakkor egy Oracle Open Office Server termék is, amely a kor trendjeinek megfelelően felhőbe viszi majd az irodai programcsomagot, és nem hagyják abba a Microsoft Office-hoz szánt ODF Plug-In fejlesztését sem.

Sok fecske már csinál nyarat

Ezek után Florian Schießl beszélt München város Linuxos migrációjának történetéről. Talán ez a legrégebbi önkormányzati részről elindított migrációs projekt. Az út hosszú volt, de a szabad szoftverek akkoriban lemaradásban voltak a kereskedelmi versenytársakkal szemben. A hatalmas projekt részeként összesen 15 ezer munkaállomásra kerültek kizárólag szabadszoftverek és ezzel összhangban több, mint 21 ezer dokumentumsablon migrációjára került sor. A 2001-ben elindított folyamat számos lépcsőn keresztül mára oda vezetett, hogy a kihívásokkal tarkított úton, nem maradt olyan probléma, amelyet nem sikerült volna orvosolni.

Végezetű Banai Miklós a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség képviseletében szólalt fel, felhívva a figyelmet az Open Document Format előnyeire, amelyből mind Magyarország, mind az Európai Unió is profitálhat.

Szakmai előadások

Az OpenOffice.org 10 éves, s ennek kapcsán hallgathattunk meg előadást a Louis R Suárez-Potts közösségi vezetőtől. Szó esett számos mérföldkőről, s a közösség bővülésérő és a programcsomag valamint az ODF fájlformátum jövőjéről. Ezzel párhuzamosan Charles H. Schulz a távoli jövőben nézve próbált fejlesztési ötletekkel szolgálni, annak érdekében, hogy az OpenOffice.org az eddigieknél jobb, gyorsabb és minden eddiginél több platformra legyen elérhető. Napközben számos előadás szól arról, hogyan lehet az OpenOffice.org fejlesztéseibe bekapcsolódni, s ennek útját könnyebbé tenni a projekt részéről az újonnan csatlakozó fejlesztők számára. Ennek egyik útja a kiterjesztések fejlesztése, míg a másik út a upstream, vagy más néven az OpenOffice.org forráskódjának közvetlen fejlesztése. Számos központi funkció fejlesztése és javítása csak az utóbbi megoldásban képzelhető el. Ennek megfelelően a fejlesztők már dolgoznak a programfordítási környezet egyszerűsítésén (Mathias Bauer előadása), a környezet GNU make alapúra történő portolásán, amelytől az egyszerűsítés és a sebességnövekedés mellett a függőségek átláthatóságát és szabványos programfordítási munkamenet kialakítását tűzték ki célul a fejlesztők (Björn Michaelsen előadása). A kiterjesztésekkel kapcsolatban is érdekes előadásokat hallathattak meg az érdeklődők. Juergen Schmidt előadása a kiterjesztés infrastruktúra legújabb fejlesztéseit taglalta: kiterjesztés metaadatok, súgó és beállítóoldalak elhelyezése a kiterjesztésekben, külső programkönyvtárak és biztonságos (HTTPS) kapcsolatok kezelése a kiterjesztésekben. Itt és egy kapcsolódó előadásban volt szó a Tree Control, a Grid Control és Tool Panel felhasználói interfész elemekről és használatukról. A súgó fejlesztéshez, javításhoz jól jöhet a HELP_DEBUG=1 környezeti változó használata is. Meghallgathattuk az EuroOffice és kiterjesztéseivel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint egy nem programozó által készített kiterjesztésről (Writer's Tools) szóló előadást is.

A fordítási munkával összefüggésben, megtudhattuk, hogy lesz egy új Pootle szerver a fordítások kezelésére, amely lehetőleg nagyobb megbízhatósággal és gyorsabban működik majd az erősebb kiszolgálóval és az új Pootle verzióval. A – tervezett – folyamatos fordítás bevezetésével csökken a rövid határidők okozta nyomás a fordítókon. A TCM (Test Case Management) rendszer integrálása a QUASTe (Quality Assurance Tool) rendszerbe pedig az elkészített verziók tesztelése esetén takarít meg rengeteg többletmunkát. A kiadások menedzselésének teljes folyamatát pedig Joost Andrae és Mechtilde Stehmann mutatta be prezentációjukban. Fontos előadás volt a fogyatékkal élők támogatására szolgáló technológiák bemutatása az OpenOffice.org irodai programcsomagban és az Open Document Format állományokban.

És persze meg kell említeni Németh László előadását is: Graphite betűkészlet-technológia az OpenOffice-ban címmel összefoglaló.

Az OpenOffice.org 3.3 újdonságairól nem sok előadás szólt, de azt tudni lehet, hogy megújul a nyomtatási panel, a Calc (és Chart) is számos újdonsággal jelentkezik majd és az Impressbe is bekerül a Project Renaissance által tovább csiszolt Impress felhasználói felület. A Calc újdonságai közül érdemes kiemelni: az egymillió sor támogatást, a színes munkafüzet-lapok és a szűrőkkel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a Chart esetében a különféle ábrák használatának és a hierarchikus tengelyfeliratok használatának lehetőségét.

A könnyedebb témák közül érdemes kiemelni az OpenOffice.org brand megújulásával kapcsolatos előadást, amely az újonnan bevezetett grafikus elemeket és azok alkalmazását mutatja be. Volt szó még az dokumentációs projekt munkájáról és a marketing tervek mellett a különféle nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokig: Brazília, Thaiföld, Szeged, Salgótarján és a budapesti Fővárosi Bíróság.

Voltak érdekes előadások az Open Document Formattal kapcsolatban (és az alkalmazásimegoldásokról is), amelynek 1.2 verziója elnyerve végső formáját új állapotba került, s 2010. szeptember 2-án OASIS által megrendezett Interoperabilitási demó lépésével egyetemben a szabványosítási folyamat végső szakaszába jutott, s a publikus bemutató után a ISO/IEC Joint Technical Committee 1 (JTC1) részére – szabványosítás céljából – beküldésre kerül. Az Open Document Format új, 1.2-es verziójának bemutatója, nem csak arról szól, hogy igenis létezik olyan dokumentumformátum, gyártóktól és platformoktól függetlenül, minden tekintetben, teljesen együttműködnek, s az elkészített dokumentumok változatlan formában jelennek meg, hanem ez a publikus bemutató az ISO-minősítés egyik alapköve. Tehát a bemutató elsődleges célja a formátum rendszerektől független kompatibilitásának bemutatása, azaz a különféle platformokon, különféle szoftverekkel létrehozott dokumentumok tartalma nem vész el, formája megmarad, ha egyéb kompatibilis eszközön kerül megnyitásra vagy éppen szerkesztésre. Ez volt az „Interoperability Demo”. Jó volt látni, hogy a kilenc gyártó terméke, milyen remekül együttműködik egymással, más-más ODF-képes szoftverekkel sorra megnyitva és szerkesztve a szöveges dokumentumokat, táblázatokat. Az OpenDocument Format jól vizsgázott még olyan izgalmas területeken is, mint az dokumentumba ágyazott RDF-adatok, megjegyzések és digitális aláírás kezelése. Két érdekes demonstrációs is volt, az egyik lényege, hogy az OpenOffice.org, mint adatbeviteli eszköz üzemelt és a szöveges dokumentumba beszúrt XForm űrlap automatikusan továbbította a beírt adatokat. A másik, amikor RDF-adatként megadott személyes adatokat tartalmazó dokumentum, néhány szerkesztési kör végén egy Maemo szoftverrel bíró Nokia N900-ason landolt. A telefonon könnyedén megnyitható volt a dokumentum és formájában is pontos mása volt az eredetinek. Aztán a telefonon a személyes adatokat tartalmazó mezőre bökve a telefon már fel is ajánlotta a személyhez tartozó telefonszám hívását.

Don Harbison, az OASIS ODF-adoptálást végző bizottságának társelnöke elmondta, hogy az együttműködési demó fontos lépés az Open Document Format és a rá épülő alkalmazások számára. A sikeres bemutató megalapozta, hogy a dokumentumformátum elfogadott szabványként hódítsa meg a világot 2011-től kezdve.

Nehéz lenne jól összefoglalni a Közép-Európai Egyetemen hallható közel 80 előadás tartalmát, de akit érdekelnek a további előadások, az látogassák meg az OpenOffice.org Konferencia 2010 honlapját, ahol elérhető a teljes konferenciaprogram.

Címkék: budapest közösség felhasználók előadás konferencia extension openoffice program szabadság újdonság fejlesztés kiterjesztés openoffice.org source szabadszoftver közép európai egyetem

Szólj hozzá!

Elérkezett hát az OpenOffice.org Konferencia első napja. Ez a nap inkább az OpenOffice.org projekthez közelebb álló emberek számára érdekes, mert a szokásos informális találkozóknak jött el az ideje.

Mindenesetre a programból látható, hogy az igazi – mindenki számára érdekfeszítő – nagy események holnap kezdődnek a Parlamentben a megnyitóval, majd utána az előadások hosszú sorával, és este az Open Fesztivállal. Az Open Fesztivál mindenki számára kellemes szórakozást nyújt, hiszen az NLC party mellett, kiállítás, jó néhány koncert és egyéb meglepetések várnak a Gödör Klubba látogatókra. Azt hiszem a szervezőbizottság mindent megtett, hogy az OpenOffice.org megszületésének 10. évfordulóját méltóképpen ünnepelje meg a közösség. Az ingyenes Open fesztivál mellett mindenkit szeretettel várnak a további közösségi programokra is.

Az OpenOffice.org Konferenciát a következő szervezetek támogatták: támogatók. További támogatók segítségét is nagy örömmel várják a szervezők.

Címkék: budapest open közösség felhasználók előadás konferencia fesztivál program buli fejlesztés openoffice.org 2010

Szólj hozzá! · 1 trackback

Már csak öt nap és kezdődik az egyik legérdekesebb informatikai témájú konferencia. Az OpenOffice.org Konferencia a népszerű szabad szoftver, az OpenOffice.org irodai programcsomag éves közösségi seregszemléje, ahol kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy a fejlesztők és a felhasználók, tehát közösség tagjai, találkozzanak egymással. Természetesen az érdekes előadásokra és közösségi programokra a szervezők várnak minden leendő felhasználót is és érdeklődőt is, akik számára teljesen ismeretlen még az OpenOffice.org.

A OpenOffice.org Konferencia 2010. augusztus 31-től szeptember 3-ig tart, amelynek helyszíne a Közép-Európai Egyetem lesz. A konferenciára a regisztráció a regisztrációs oldalon vagy a helyszínen történik. A konferencia teljes idejére szóló belépő ára 3000 forint, a kedvezményes belépő (diákoknak, válságban lévőknek) 600 forintba kerül.

Az OpenOffice.org teljesen ingyenes, tetszőleges célra felhasználható irodai programcsomag, amely szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, bemutatókészítésre, rajzolásra és adatbázis-kezelésre alkalmas. Legyen az magán, oktatási, a kormányzati, a közigazgatási vagy üzleti célú felhasználás az OpenOffice.org azonos feltételek mellett és ingyenesen vehető igénybe. Ezenfelül szabadon terjeszthető családtagoknak, barátoknak, diákoknak és alkalmazottaknak is.

Németország, Franciaország, Szlovénia, Spanyolország, Kína és Olaszország után Magyarországra érkező konferencia különlegessége, hogy idén 10 éves a programcsomag, ennek megfelelően a szervezők a szokásosnál is színesebb közösségi programokkal várják a résztvevőket. Mindenki számára szórakoztató lesz a kiállítással és koncertekkel egybekötött ingyenes születésnapi buli a Gödör Klubban, amelyre szeptember 1-én kerül sor. A további programokról itt lehet olvasni. Az eseményről friss információk a honlapon, a wiki oldalon és a Facebookon olvasható.

Címkék: budapest open közösség felhasználók előadás konferencia fesztivál ingyenes program buli szabadság fejlesztés openoffice.org 2010 gödör klub szabadszoftver közép európai egyetem

Szólj hozzá! · 1 trackback