HTML

Tiszta szoftver, rendes ház

Szabad világ, szabad gondoltak, szabad szoftverek, nyílt szabványok

Friss topikok

Linkblog

A Mozilla elérhetővé tette a Firefox új verzióját – Az első multiplatformos webböngésző webhelyek követése elleni beállítással

A Mozilla – a web jobbá tételén dolgozó globális, közhasznú szervezet – kiadta a Mozilla Firefox új verzióját Windows, Mac és Linux operációs rendszerekre és Androiddal ellátott mobiltelefonokra. A ma megjelent Firefox verzió, az igen népszerű Firefox 4 nyomában érkezik, amely több, mint 200 millió letöltéssel büszkélkedhet.

Az új, felgyorsított kiadási ütemezésnek megfelelően, a Mozilla új Firefox funkciókat, teljesítmény-, biztonsági- és hibajavításokat bocsát a felhasználók számára az eddigieknél sokkal sűrűbben.

A most megjelent Firefox verzió ezernél is több fejlesztést és teljesítményfokozó módosítást hoz, ezek könnyebbé teszik a Firefox innovatív szolgáltatásainak felfedezését. Ez a kiadás számos modern Web technológiát támogat, amely egyszerűbbé teszi a fejlesztőknek lenyűgöző Firefox kiterjesztések, webalkalmazások és webhelyek készítését. A kiadás továbbá tartalmazza egy népszerű hazai webhelyeken tapasztalható probléma javítását.

A Firefox Android verziójának is része a „Nem akarom, hogy a webhelyek kövessenek” privát szféra védelmét célzó funkciót, így a Firefox az első böngésző, amely több platformon is elérhetővé tette ezt a szolgáltatást. A Mozilla a „Nem akarom, hogy a webhelyek kövessenek” funkcióval megteremtette a lehetőségét, hogy a felhasználók nagyobb védelmet kapjanak a webböngészési szokásaikat követő és felhasználó webhelyekkel szemben. A böngészési szokások figyelését ellenző beállítást egyszerűbb megtalálni az új Firefoxban a Beállítások → Adatvédelem helyen.

A Firefox szabad kezet ad a felhasználók számára a böngésző kinézete és szolgáltatáskészlete teljes beállítására. Hozzávetőlegesen a Firefox 4 felhasználók 85 százaléka él is ezzel a lehetőséggel és kiegészítők segítségével megváltoztatja Firefox kinézetét és szolgáltatásait.

A Mozilla az egyszerűbb webfejlesztés érdekében eszközök széles skáláját kínálja érdekes kiterjesztések készítéséhez, és felhasználja a HTML, a JavaScript és a CSS szabványokat. A Firefox Add-on SDK, amely Windows, Mac és Linux rendszereken érhető el és az offline fejlesztés eszköze. Ennek webes párja a Firefox Add-on Builder Beta, amely web alapú fejlesztést tesz lehetővé. A fejlesztők ezekkel az eszközökkel Firefox kiterjesztéseket készíthetnek minden támogatott platformra. Ezek már újraindítás nélkül telepíthetők és frissíthetők, így nem szakítják meg a böngészés élményét.

A Firefox Windows, Mac és Linux verziói támogatják a CSS Animációk szabványt, amellyel a fejlesztők lenyűgözőbb webalkalmazásokat és webhelyeket készíthetnek. A Mozilla Hack webhelyen elérhető tananyag bevezet a CSS-animációk rejtelmeiben és kifejti, hogy a fejlesztők milyen animációkat hozhatnak létre Firefoxszal.

A Firefox Windows, Mac és Linux verziója beszerezhető a Súgó → A Firefox névjegye menüpontból indítható „Frissítés alkalmazása” gomb segítségével. Amennyiben a Firefox jövőbeni verziójai iránt érdeklődik, töltse le a Firefox Aurora és Beta csatornái közül a megfelelő verziót: http://www.mozilla.com/firefox/channel/

A Firefox Android verziójának letöltése.

További információk

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések – Firefox Android

Firefox 5 – kiadási megjegyzések

Címkék: firefox újdonság böngésző szabadszoftver firefox5

Szólj hozzá!

A Magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA Magyarország) üdvözli az infokommunikációs államtitkár bejelentését, amely szerint a kormányzati szférában a nyílt dokumentumformátum (ODF) lesz az alapértelmezett, kötelezően használandó szabvány.

Az Információs Társadalom Parlamentje címet viselő konferencián Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára számolt be arról, hogy jelenleg készül az a kormányhatározat, amely rögzíti, a kormányzati szférában a Nyílt Dokumentum Formátum (Open Document Format, röviden ODF) lesz a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum szabvány.

A Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség már a 2008-ban készített tanulmányában kimutatta, hogy az ODF szabvány alkalmazásával jelentős megtakarítást lehet elérni. A szövetség álláspontja szerint a kormány mostani döntése mélyreható, valódi változást indít el, mivel lehetővé teszi, hogy a kormányzat és az e-közigazgatási szolgáltatások felhasználói, így az önkormányzatok, a vállalkozások és az állampolgárok problémamentesen alkalmazhassák a költséghatékony, nyílt szabványokra épülő szoftvermegoldásokat.

A döntés további hozadéka, hogy a gyártófüggés megszűnése következtében újabb és újabb megtakarítási formák válnak lehetővé, illetve a szabványos adatformátumok alkalmazásának köszönhetően a korábbinál hatékonyabb, átjárhatóbb e-közigazgatási rendszerek kiépítése kezdődhet meg. A gyártó semlegességre törekvés, ill. az ilyen jellegű függőség minimalizálása ráadásul hozzájárul az állami vagyon növekedéséhez is, hiszen az állam így nemcsak bérlője és felhasználója lesz a felhasznált és kifejlesztett megoldásoknak, hanem valóban birtokolja az alkalmazások feletti kontrollt. Az Európai Unió ODF szabványt használó tagállamainak tapasztalatai alapján az is további előnyt jelent, hogy a nyílt szabványok, dokumentumformátumok és ezekre épülő megoldások alkalmazásával megakadályozható a beszerzésekkel és üzemeltetéssel kapcsolatos túlköltekezés és visszaélés.

A Szövetség szerint kulcsfontosságú, hogy az oktatásban is megkezdődjék a nyílt szabványokra, így például az ODF-re épülő szoftverek széleskörű bevezetése, hogy a tanulmányaikat elvégző diákok megfelelő szinten megismerhessék ezen alkalmazások használatát.

A Szövetség felajánlja széleskörű szakmai támogatását a kormányhatározat megalkotásához, illetve az átállási folyamat problémamentes véghezviteléhez.

 

Szólj hozzá!

A magyar Ubuntu közösség online fordítóhétvégét szervez 2011. június 25-26-án, reggel 9 és délután 5 között. A fordítóhétvége elsődlegesen a Freenode ##ubuntu-hu-jam csatornáján lesz, így bárki csatlakozhat.

Ugyanakkor a közösség pécsi tagjai élő eseményt is szerveznek. Ennek helyszíne a Flamingó lesz, Pécs, Megyeri út 46. Aki szeretne részt venni az élő eseményen, küldjön egy levelet az ubuntu-pecs kukac emailstudio pont hu címre.

Témák, amikkel foglalkozni fogunk

Szólj hozzá!

Lassan itt a nyár, s talán kicsit több időd lesz rá, hogy aktívan részt vegyél a Mozilla Magyarország közösség életében. Számos módon segíthetsz nekünk abban, hogy az általad kedvelt Firefox, Thunderbird, Lightning programok még több ember számára váljanak ismertté és hasznos társsá a mindennapokban. Nem kell hozzá mély technikai tudás, csak lelkesedés és egy kis befektetett munka. A teljesség igénye nélkül pár példa: kiterjesztések és támogatási oldalak fordítása, közösséggel kapcsolatos tevékenységek, szakmai hírek és cikkek írása. Ez utóbbiak témája sokféle lehet a kiterjesztések bemutatásától kezdve, a fejlesztői blogbejegyzések fordításán át, az olyan írásokig, amelyben leírod, hogy milyen előnyeit látod a Firefox, a Thunderbird és a Lightning termékeknek. Elvárás a magyar nyelv helyes használata és fordítás esetén a fordítási irányelvek szigorú betartása. Minden más téren szabad kezet kapsz. Van egy jobb ötleted? Mi arra is nyitottak vagyunk, csak konzultálj velünk a megvalósításról.

További részletek

Szólj hozzá!

Az ütemtervnek megfelelően megérkezett és letölthető a Firefox 5 Beta számítógépekre és mobiltelefonra szánt verziója. Az új, felgyorsított kiadási ciklusoknak megfelelően a végleges változat már június 21-én megjelenhet. A kiterjedt tesztelésre szánt változat már teljességgel alkalmas a napi feladatok ellátására, de további tesztelésre és esetleg hibajavításra szorul, hogy minden szempontból tökéletes kiadás legyen a Firefox 5. Ennek megfelelően minden talált hibát érdemes jelenteni számunkra.

Mivel Firefox 4-es szériából további javítás, azaz a 4.0.2-es verzió, kiadása egyelőre nincs tervben, ezért a magyar felhasználók számára legtöbb problémát okozó hiba javítása (Firefox 4 instabilitás bizonyos weboldalakon – lehetséges megoldás) is a Firefox 5-be kerül bele, és már kipróbálható ebben a béta változatban is.

Az új ütemterv a „release early, release often” (adj ki hamar, adj ki gyakran) szellemiségének megfelelően 18 hetenként tesz elérhetővé stabil változatokat. Ez a hozzáállás segíti a szoftverfejlesztőket, hiszen több és gyorsabb visszajelzést kapnak az éppen fejlesztett funkciókról, a felhasználók nagyobb tömegétől. A felhasználók pedig hamarabb jutnak a böngésző meghatározó új funkcióihoz, teljesítmény növelő-, és hibajavításokhoz.

A Beta – a mozilla-beta tárolóból származó változatok. A minőségbiztosítási csoport ezeket a verziókat részletesen teszteli és engedélyezi a megjelenést, ha a minőség megfelel a béta kritériumoknak. Ez azt jelenti, hogy a Firefox 5 Beta-t érdemes kipróbálni, de kritikus helyen történő alkalmazása még nem ajánlott és a kiterjesztések támogatása sem teljes körű ez idő tájt. Ha ezek a tények nem zavarnak a már említett Firefox 4 instabilitás bizonyos weboldalakon – lehetséges megoldás hiba miatt mégis mindenkit arra buzdítanék, hogy a jobb böngészési élmény érdekében próbálják ki ezt a változatot.

Öt hétnyi, az Aurora csatornában eltöltött tesztelési és fejlesztési szakasz után a Firefox 5 megérett a béta állapotra és olyan új fejlesztéseket hoz, mint:

  • a Firefox csatornaváltó – amellyel könnyen válthatunk a felhasználóknak szánt csatornák között,
  • az új CSS animációk támogatása – a még jobb webélmény megteremtéséért,
  • Megnövelt Canvas, JavaScript, memória-, és hálózatkezelési teljesítmény,
  • Fokozott HTML5, XHR, MathML, SMIL, és Canvas szabványkövetés,
  • Javított helyesírás-ellenőrzés bizonyos nyelvek számára,
  • Jobb asztal integráció Linux felhasználók részére.

Firefox 5 Beta letöltése

Firefox 5 Beta – kiadési megjegyzések

Angol nyelvű bejelentés a Firefox 5 Beta számítógépekre szánt változatáról

Angol nyelvű bejelentés a Firefox 5 Beta mobil változatáról

A javítások teljes listája

Hibát talált? Még nem jelentette más? Írja le mit talált!

Szólj hozzá! · 1 trackback

Megjelent az Ubuntu legújabb kiadása, az Ubuntu 11.04, fejlesztői kódnevén a Natty Narwhal. Az új Ubuntu ingyenesen letölthető az ubuntu.hu oldal letöltési szekciójából. Azok számára pedig, akik az Ubuntu korábbi kiadását használják, a rendszer fel fogja ajánlani a frissítés lehetőségét. A frissítésnél minden adatunk és beállításunk megmarad, egyszerűen a rendszer és az alkalmazások frissülnek az aktuális verzióra.

Letöltés

32 bites változat

Szinte minden számítógépre. Válassza ezt, ha bizonytalan.
torrent | cvk | frankie | Sevoir | Németország | Hollandia | Svédország | main

64 bites változat

torrent | cvk | frankie | Sevoir | Németország | Hollandia | Svédország | main

Információk, képernyőképek

Tananyag

Az új kiadás megjelenésével egyidőben elérhetővé tettünk egy rövid tananyagot, ami az új felhasználói felület, a Unity használatát mutatja be a felhasználók számára, így könnyen és gyorsan elsajátíthatja bárki az új felület használatát. A Unity tananyag az edu.ubuntu.hu oldalon érhető el.

Szólj hozzá!

Közeleg az adóbevallások beadásának határideje. A Magyar Ubuntu Közösség nem rendelkezik hivatalos formával, így az 1%-os felajánlásokat sem tudja fogadni. Létezik azonban egy olyan közhasznú civil szervezet, ami az elmúlt években folyamatosan segítette a munkánkat: ez az FSF.hu Alapítvány.

Az Alapítvány biztosít helyet az ubuntu.hu oldal, a magyar Ubuntu wiki, az Ubuntu súgó, valamint az Ubuntu felhasználókat segítő levelezési lista, az ubuntu-help számára. Az FSF.hu Alapítvány aktivistái több ismert szabad szoftveres projekt honosítását is végzik, így például a LibreOffice irodai programcsomag, a Firefox böngésző és a GNOME asztali környezet. Az Alapítvány támogatta az oktatási projektünket, melynek eredményeként létrejött az Ubuntu és az OpenOffice.org/LibreOffice tananyag az edu.fsf.hu portálon. Az FSF.hu aktivistái között több ismert magyar Ubuntus is megtalálható: Farkas Szilveszter (Phanatic), Horváth Hajnalka, Nyitrai István (sianis), Kelemen Gábor, Süveg Gábor, valamint Torma László (toros).

Ha az adója 1%-ával a szabad szoftverek ügyét támogatná, az Alapítvány oldalán minden szükséges információt megtalál. Az FSF.hu Alapítvány 2010-es évre vonatkozó beszámolója itt olvasható.

Szólj hozzá!

Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt jelent meg a Mozilla Firefox böngésző előző, 3.6-os verziója. Az elmúlt egy esztendőben a Mozilla fejlesztői nem tétlenkedtek és számos fejlesztést végeztek el a böngészőn, amelynek célja a program gyorsabb működése, a programfelület felhasználói igényekhez történő igazítása, a webes szabványok mind teljesebb körű támogatása és innovatív, új megoldásokkal megmutatni a helyes utat a webes evolúció útvesztőjében. Természetesen a fejlesztés iránya jól illeszkedik a Firefox már régóta meglévő értékeihez: a biztonságos, stabil és gyors böngészéshez és a páratlan testreszabhatósághoz, amelyek mindig is jellemezték a Firefoxot. Ezek után nem is csoda, hogy 2008 óta a Mozilla Firefox a piacvezető böngésző Magyarországon és egyes felmérések szerint 2010-ben az európaiak nagyobb része is Firefoxot használ.

Úgy vélem, hogy a Mozilla Firefox bő ötévnyi történetének legnagyobb frissítésén esett át a 4.0-s verzióval. Ennek megfelelően, a fejlesztési ciklus a kelleténél hosszabbra nyúlt, viszont az újdonságok listája is igen tekintélyes lett. Cikkemben igyekszem minden jelentős újdonsággal felhasználói szemszögből foglalkozni, de próbálok a fejlesztők számára is hasznos hivatkozásokat megadni.

A böngésző egyszerűen telepíthető és használható Windows (XP, Vista, 7), MAC OS X és Linux operációs rendszerekkel ellátott gépeken. Az egyedülállóan széles platformtámogatás szerencsére nem megy a minőség, a sebesség és kinézet rovására. A program minden platformon felveszi a rendszer jellemzőit, beállításait és kihasználja az operációs rendszer által kínált hardvergyorsításból fakadó előnyöket, egyéb jellegzetességeket.

Mobiltelefonról internetezők részéről érdeklődésére tarthat számot, a Firefox 4.0 megjelenése után pár héttel megjelenő, Firefox Mobile böngésző, amely Android (2.x) és Maemo (Nokia N900) platformokra érhető el. Mindezek mellett még említést érdemel az iPhone telefonokon használható Firefox Home szinkronizációs alkalmazás is.

A Firefox 4 letöltése és a letöltési adatok lekérése.

Tovább >>

Szólj hozzá!

Sokat késett, de mégis megérte rá várni: Hamarosan megjelenik a Mozilla Firefox 4 végleges kiadása. Ennek egyértelmű jele, hogy a Mozilla elérhetővé tette a böngésző kiadásra jelölt (RC) változatát. A Firefox több, mint öt éves története talán legtöbb újdonságot hozó új verzióval érkezik – a várakozások szerint – még márciusban. A fejlesztők az utolsó simításokat végzik a programon és számítanak minden építő jellegű kritikára.

A Windowsra, Linuxra és Mac OS X-re elérhető alkalmazás kilépett a béta fázisból és hetvennél is több nyelven tölthető le a program honlapjáról. Noha még meg sem jelent a végleges verzió, de világszerte több millió ember használja már, és magyarországi felhasználók 1% is ezzel a verzióval böngészi a világhálót.

Alaposan felfrissítették a készítők a Firefox 4 kinézetét: az új és helytakarékos Firefox gomb, a felül elhelyezhető lapok, a lapok közötti váltás a címsor segítségével, az alkalmazás lapok bevezetése – amellyel kiemelt helyen rögzíthetünk lapokat a többi böngészőlap előtt. A felhasználói felület frissítései mind az egyszerűbb és hatékonyabb böngészést szolgálják.

A könnyebb használatot célozza meg a Firefox Panorama, amellyel a lapok és lapcsoportok kezelése, rendezése válik igazán egyszerűvé. A kiterjesztések kezelésére szolgáló panel is teljesen új formát öltött és beköltözött a lapok közé, amivel áttekinthetőbb lett. A Közösség aktivitását jól jelzi, hogy a kiterjesztések 70%-a már kompatibilis a hamarosan megjelenő új verzióval, de amennyiben mégis probléma lenne egy-egy kiterjesztéssel, be is jelenthetjük a problémát: Firefox Add-ons Compatibility Reporter.

Több gépet használók nyilván örülnek majd a beépített Sync – szinkronizálási lehetőségnek, amellyel egyszerű és biztonságos módon oszthatjuk meg könyvjelzőinket, beállításainkat, jelszavainkat az általunk használt valamennyi asztali gép és néhány fajta mobil eszköz között is.

A HTML5 szabvány és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások mind teljesebb körű támogatása fontos szempont volt a Firefox 4 fejlesztése során. A web fejődését aktívan támogató böngészőként a Firefox az összes jelentős lehetőséget tökéletesen támogatja. A lehetőségek egy részét a frissen elindított Web Csodái (Web O’ Wonder) weboldal mutatja meg a felhasználók számára. Fejlesztők részére készített Mozilla Developer Network Demo Studio weboldal illusztrálja a jövő webalkalmazásainak fejlesztési irányait.

Az új változat sebessége minden tekintetben jelentősen nőtt. Napjaink slágertémája a JavasScript kódok feldolgozási sebessége például a különféle tesztek szerint legalább 3x, de néhol 6x gyorsabb lett a Firefox 4-ben, mint a megelőző 3.6.x verzióban. A hardveres gyorsítás segítségével az összetett oldalak megjelenítése sokkal gyorsabb. Windows esetén a Direct2D és Direct3D, MAC OS X esetén az OpenGL alrendszer képességeit képes kiaknázni a Firefox 4. Ezekre a programozói interfészekre építve valósul meg a WebGL támogatás is, amelyel több sikertelen próbálkozás után a harmadik dimenzió is a webre költözik.

A Mozilla Firefox 4 továbbra is kiemelten vigyáz a felhasználó személyes szférájára és biztonságára, s ezzel kapcsolatban is kerültek újdonságok az alkalmazásba. Nehéz lenne az összes újdonságot kitárgyalni egy ilyen rövid hírben, így hamarosan részletes bemutatóval fedem fel a Firefox 4 valamennyi újdonságát.

A Firefox 4 megjelenése alkalmából a Közösség ismét kiadási bulit szervez, amely a Dokumentumszabadság Világnapján 2011. március 30-án kerül megrendezésre.

További információk a rendezvényről

 

Forrás

Szólj hozzá!

A Mozilla Firefox böngésző és a LibreOffice irodai programcsomag magyar közösségei ismét együtt ünneplik az új verziók megjelenését. A már-már hagyományosnak tekinthető rendezvénynek ismét az Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója ad majd otthont. A külföldön már mélyebb gyökerekkel rendelkező kiadási partik célja, hogy a Firefox és LibreOffice hazai rajongói, honosítói, fejlesztői és felhasználói kötetlen formában ünnepeljék meg az új verziók megjelenését és megvitassák egymással ötleteiket. Az ilyen közösségi összejövetelek jó alkalmat teremtenek az új programok képességeinek megismerésére, valamint a közösségi tagok személyes találkozójára is.

Az itthon és Európában is ismert és piacvezető nyílt forráskódú böngésző, valamint a közkedvelt nyílt forráskódú irodai programcsomag is új verzióval jelentkezik az elkövetkező hetekben. Mind a Firefox böngésző legújabb – 4.0-s verziószámú kiadása, mind a LibreOffice irodai programcsomag hamarosan megjelenő – 3.3.2-es verziószámú változata számos újdonságot ígér a felhasználók számára. Az újdonságokat rövidebb előadásokon keresztül fogják bemutatni a közösség tagjai. Mindezek mellett a LibreOffice alapértelmezett fájlformátumát megtestesítő nyílt dokumentumformátum fontosságáról, az OpenDocument Formatról (ODF) is szólni fog egy előadás. Ennek az apropója az, hogy a kiadási buli a Dokumentumszabadság Világnapján kerül megrendezésre.

A Dokumentumszabadság Világnapja olyan alulról jövő kezdeményezés, amely a szabad dokumentum-formátumok és nyílt szabványok terjesztését tűzte ki célul. A dokumentumszabadság azt jelenti, hogy mindenki szabadon hozhat létre, küldhet, menthet el elektronikus dokumentumokat anélkül, hogy egy adott cég saját tulajdonú szoftverjét kellene használnia.

Az apróbb-nagyobb meglepetések mellett világgá kürtölheted, hogy miért kedveled a Firefoxot és a LibreOffice-t. Aki rókát formázó jelmezben, festésben jelenik meg, további ajándékra is számíthat.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt. Hívd el barátaidat is. A belépés az eseményre ingyenes.

A Firefox böngésző és a LibreOffice irodai programcsomag honosításáról az FSF.hu gondoskodik. Az ODF nyílt dokumentumformátum népszerűsítését hazánkban, az Open Document Format Alliance magyarországi tagozata végzi.

 

A Mozilla Firefoxról

Magyarországon és a világban is nagyon népszerű, internetezésre használt nyílt forráskódú és ingyenes program. Fejlesztői és felhasználói elkötelezetten hisznek az internetes szabványok kitüntetett szerepében, azok követésében, és a biztonsági kérdések fontosságában. Emellett az egyszerű használhatóság, a bővíthetőség és a gyors működés a Firefox igazi erősségei.

http://mozilla.fsf.hu/

 

A LibreOffice-ról

A nyílt forráskódú irodai programcsomag, amellyel könnyedén készülnek el a szöveges dokumentumok, táblázatok, bemutatók, adatbázisok és grafikák valamint grafikonok. A nyílt dokumentumformátumot alkalmazó programcsomag kiváló minőségű magyar és egyéb nyelvi eszközökkel segíti a produktív munkát a vállalatoknál, az állami intézményeknél, az iskolákban valamint az Ön otthonában is. Mindezt teljesen ingyen, a gyártóktól való függést minimalizálva.

http://www.libreoffice.hu/

 

Az FSF.hu-ról

A 2002 óta működő FSF.hu Alapítvány célja a szabad, illetve nyílt forráskódú szoftverek népszerűsítése, azok oktatása, honosítása és a magyarországi fejlesztések támogatása által, valamint a célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, támogatások igénybevétele és nyújtása.

http://fsf.hu/

 

Az Open Document Format Alliance-ról

A szövetség azon dolgozik világszerte, hogy megismertesse a döntéshozókkal, az informatikai szakemberekkel és a közvéleménnyel a Nyílt Dokumentum Formátumot, tudatosítsa annak előnyeit és lehetőségeit. Ezzel rávilágít arra, hogy az elektronikus formátumú kormányzati, önkormányzati információk, dokumentumok ODF-t használva akkor is hozzáférhetők a felhasználók számára, ha különböző operációs rendszer platformokról avagy eltérő irodai szoftver alkalmazásokból érkeznek, még akkor is, ha közben a technológia a jelenben vagy a jövőben megváltozik.

http://www.odfalliance.hu/

 

A találkozó helye

Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

 

A találkozó időpontja

2011. március 30. – szerda, 18 óra

 

Kövess minket:

Mozilla Firefox - magyar közösség és LibreOffice - magyar közösség

Facebook esemény és iWiW esemény (kérlek ezek egyikén jelezd jöveteledet)

 

Szólj hozzá!

Már elérhetők a böngészőnépszerűségi adatok a 2011. esztendő első hónapjáról. A hazai adatokat, amelyeket elemzésem alapjául szolgálnak a www.rankings.hu és adstat.adverticum.hu jelentéseire támaszkodva – s a nemzetközi helyzetre is kitekintve – készítettem el. Ebben továbbra is látszik, hogy itthon és Európában is piacvezető Mozilla Firefox rendíthetetlenül tartja első helyét a böngészők népszerűségi listáján.

A GemiusRanking szerint 51,37%-os értékkel vezető Firefox részesedése lényegében stagnál, amely azért egészen jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb, 3.6-os verzió tavaly januárban debütált. A piacvezető böngésző technológiailag fölényben volt az elmúlt években, de ez az előny – az erős fejlesztési versenyben – eltűnt, s a március folyamán sok újdonsággal kecsegtető Mozilla Firefox 4.0 lesz az a verzió, amelynek feladata lesz a technológia iránymutatás és vezető szerep visszaszerzése.

Az Adverticum mérései kissé magasabb részesedést mutatnak ki a Firefox javára. A külföldi StatCounter is ehhez hasonlatos magasabb értéket regisztrált a Firefox böngészőnél. Nyilván ezek az értékek azért is különbözhetnek, mert a mérési rendszerek más-más oldalakat monitoroznak, így minden mért érték csak hozzávetőlegesen mutatja meg a böngészők népszerűségét.

Második helyen minden felmérésben az Internet Explorer szerepel, amely egykori monopolhelyzete teljességgel megtört, s lényegében az áprilisban megjelenő 9-es verzióval válik el, hogy megmarad-e a második helyen, vagy letaszítja a dobogó második fokáról a dinamikus növekedést mutató Google Chrome.

A GemiusRanking kimutatása szerint 28,95%-os népszerűségnek örvendő kék böngészőmárka 2007 januárjában még 74% körüli népszerűséggel dicsekedhetett, s mára már csak inkább az a kérdés, hogy a Chrome az év második vagy harmadik negyedévében utasítja maga mögé. Az Adverticum az Internet Explorer-t kevesebbre taksálta a januári hónapban: 26,7%-ra. A StatCounter még ennél is pesszimistább volt a Explorerrel kapcsolatban (22,05%) és ott a Chrome már 19,62%-on áll, így az Internet Explorer 9 lehet, hogy a StatCounternél a harmadik helyről indulhat hódító útjára.

Ami a Chrome-ot illeti, egyértelmű a növekedés. A gyakori frissítési ciklusok, melyek évente akár 4 új funkciót is kínáló kiadást biztosítanak, sok hasznos újdonságot hoztak, s a Chrome böngésző végre felnőtt. A GemiusRanking szerint a Chrome 15%-ra küzdötte fel magát és az Adverticum a már említett két érték közötti 16,1%-kal számol.

Áttérve a verziószámok szerinti összesítésekre, jól látható, hogy a Chrome frissítési mechanizmusa a leginkább agresszív, hiszen a felhasználók 5%-nál kisebb mértékben használnak elavult verziót. A Mozilla Firefox önkéntes főverziók közötti frissítése 15%-ban kerülte el felhasználók figyelmét. Szerencsére az igen elavult Internet Explorer 6 most már teljesen visszaszorult (7%), de 7-es verziót még elég sokan használják, pedig a Mozilla Firefox 3.6 vagy éppen a béta állapotú 4-es, az Internet Explorer 8 és a Chrome 9 is sokkal jobb választásnak tűnik.

Az európai színtérre tekintve – a StatCounter adatai alapján – a Firefox őrzi tavaly decemberben megszerzett első helyét, s míg az Internet Explorer részesedése jó egy százalékkal beesett alá, a Chrome hasonló mértékű növekedést könyvelhetett el. Ennek megfelelően a januári adatok így alakultak: Firefox – 37,65%, Internet Explorer – 36,55%, Chrome – 16,08%. Világviszonylatban a trendek hasonlók, de vezető pozícióban az Internet Explorer van, a Firefox és a Chrome előtt: 45,48%, 30,47% és 16,41% eredményekkel.

Vigyázó szemünket a jövőre vetve megállapíthatjuk, érdekesen alakulhatnak a dolgok, hiszen februárban megjelent a Chrome 9, márciusban érkezik a Firefox 4.0, melyet az Internet Explorer 9-es verziója követ áprilisban. Így az eddig trendek akár meg is változhatnak, attól függően, hogy sikerül a konkurens böngészők rajtja. Az Internet Explorert készítő Microsoft blogjain keresztül már nekiesett az ellenfeleknek, amelyre a válaszul a Mozilla alkalmazásában álló Paul Rouget készített egy érdekes összehasonlítást, amelyet érdemes áttanulmányozni.

A Firefox 4.0 megjelenésével összhangban a Firefox hazai rajongói és hozzájárulói egy kötetlen kiadási bulit szerveznek, amelyre sok szeretettel meghívnak minden jelenlegi és jövőbeni Firefox rajongót. A bulival kapcsolatban további információkat hamarosan közzéteszünk a Mozilla Magyarország Közösségi oldalán.

Címkék: google firefox felhasználók internet buli böngésző szabadszoftver

Szólj hozzá!

Kedves figyelmesség az amerikai keresőóriástól, hogy a szokásos egyszerű, de mégis sok emberhez eljutó módon emlékezik meg hazánk egyik legnagyobb festőjéről, Munkácsy Mihályról.

 

 

 

 

 

 

"Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát." - Wikipédia

Szólj hozzá!

Aki kedveli a Mozilla Firefoxot, az biztos örömmel veszi, hogy a Mozilla örökbe fogadott két vörös panda csemetét. A két kis csöppséget a Firefox csatornáján, a https://www.youtube.com/user/firefoxchannel weboldalon mutatták be. Akinek ez a rövid videó nem lenne elegendő, bármikor megnézheti őket „élőben” a Firefox LIVE webhelyen: http://firefoxlive.mozilla.org/
Tudj meg többet a vörös pandákról (vörös macskamedve) a Wikipédián.

Szólj hozzá!

Megszületik az OpenOffice.org programcsomag

2000. október 13-án a Sun OpenOffice.org néven – az LGPL és a SISSL licenc alapján – szabaddá tette a StarOffice forráskódját. Ezt a hatalmas lépést, rengeteg előkészítő munka előzte meg, mert több – zárt forráskódú – licencelt termékektől való függőséggel le kellett számolni. Persze az így – OpenOffice.org néven – kiadott kód, inkább a fejlesztőknek szólt még, akik egyre nagyobb lelkesedéssel vetették rá magukat az új lehetőségre, hogy a nyílt forrás alapjain irodai programcsomagot fejlesszenek. Az OpenOffice.org körülbelül másfél év alatt érte el az első nagy mérföldkövet: az 1.0-s verzió 2002. május elsején jelent meg. Az azt követő 1.0.x verziók elsősorban hibajavításokkal szolgáltak. Jelentősebb fejlődés 2003 őszén történt, amikor megjelent az OpenOffice.org 1.1-es kiadása, amelyet ismét hibajavító verziók követtek.

Bár eredetileg a StarOffice forrásából született az OpenOffice.org, azóta az ellentettjére fordult a helyzet. A StarOffice 6.1 megjelenése előtt a korábbi verziók az OpenOffice.org egyes, stabil fázisaiból indultak ki. A két, párhuzamosan karbantartott vonal többletmunkát és sok gondot jelentett a fejlesztőknek, ezért a StarOffice 6.1 illetve OpenOffice.org 1.1-es kiadása óta azonos forráskódból készül mindkét programcsomag.

Különbséget a hozzáadott adatok, programok és szolgáltatások jelentenek. A StarOffice-hoz kereskedelmi helyesírás-ellenőrző, professzionális szintű kép- (ClipArt) és sablongyűjtemény jár, emellett a termék minőségbiztosítását a Sun végzi, míg az OpenOffice minőségbiztosítását a közösség tagjai látják el. A StarOffice az OpenOffice.org programcsomaghoz képes még további hozzáadott értéket tud felmutatni, úgy mint az Adabas D adatbázis-kezelő, a licencelt betűtípusok, a teljes dokumentáció és a hivatalos támogatás.

Az OpenOffice.org fejlődése

A következő nagy lépcső, a 2.0-s verzió fejlesztése 2003 elején kezdődött a következő célkitűzésekkel:

  • Nagyobb fokú együttműködés a Microsoft Office programmal

  • Nagyobb teljesítmény és kisebb memóriafoglalás

  • Jobb integráció az operációs rendszerekkel

  • Könnyebben használható és átláthatóbb adatbázis kezelőfelület: táblák, jelentések, űrlapok készítéséhez és beépített SQL adatbázis-motor (Base)

  • Fejlettebb felhasználói felület

2005. szeptember 2-án a Sun bejelentette, hogy az SISSL licencét megszünteti. Ennek hatására az OpenOffice.org Közösségi Tanács bejelentette, hogy attól kezdve a kettős licenc megszűnik, és a szoftvercsomag csupán az LGPL licenc alatt jelenik meg.

2005. október 20-án megjelent az OpenOffice 2.0, amely az első – külföldi beszámolók alapján szélesebb körben – sikereket elérő kiadás volt. A közel két év fejlesztési eredményeit tartalmazó 2.0-s verzió folyatásaként a sorozatból is több kiadás jelent meg, melyek javításokat és kisebb-nagyobb újdonságokat hoztak.

Eleinte 3 havonta jelent meg egy ilyen, hibajavításokat és új funkciókat is tartalmazó alverzió. Azonban ez túl gyors ütemnek bizonyult, az újdonságokat nem volt idő megjelenés előtt alaposan kitesztelni. Ezért a 2.2-es verzió után a fejlesztők áttértek a fél éves ciklusra, azaz például az OpenOffice.org 2.3 verziója fél évvel a 2.2 verzió után jelent meg 2007 szeptemberében. Félidőben beiktattak egy kizárólag javításokat tartalmazó 2.2.1-es verziót. A menetrend azóta is változatlan, a kiadások – hozzávetőlegesen – három havonta érkeznek, amelyekből minden második új szolgáltatásokat, továbbfejlesztéseket is nyújt. Ezek közül némelyik kiadás egészen komoly frissítéseket is tartalmazott, mint például az alapoktól újraírt Chart modul, vagy a Hunspell helyesírási modul.

A napjainkban megjelenő új verziók is erőteljes fejlődést mutatnak. Ráadásul a 3.x verziók fejlődése nem csak a kínált szolgáltatások terén mérhető le, hanem a külalak is csiszolódik a felhasználók igényeihez és a szoftver sebessége is javul hála a kapcsolódó kutatásoknak és fejlesztéseknek.

Az OpenOffice.org 3.0-s verziója 2008 októberében jelent meg, új szolgáltatásokkal bővülve, többek között az Office Open XML dokumentumok importálása, az új ODF 1.2 formátum támogatása, a megújult megjegyzések a Writerben, a Megoldó megjelenése a Calcban, a fejlettebb VBA makró támogatás és a natívan futó binárisok Mac OS X operációs rendszerekhez.

Bő fél évre rá, 2009 májusában jelent meg az OpenOffice.org 3.1, amely a következő lényegesebb újdonságokat hozta: élsimítással továbbfejlesztett megjelenés, dokumentumba illesztett grafikus elemek egyszerűbb mozgatása, továbbfejlesztett fájlzárolás, nagyítás/kicsinyítés csúszka minden alkalmazás állapotsorában, makróalkalmazások a Base programban és javított teljesítmény.

Szólj hozzá!

Érdemes eljönni október 16-án a budapesti Ubuntu Release Partyra, ugyanis két ember Ubuntus képzést nyerhet az IT Factory jóvoltából. A nyerteseket a Release Party keretében sorsoljuk majd ki az esemény helyszínén, a LOK konferencia után.

A nyertesek eldönthetik, hogy személyesen vesznek részt a képzésen, vagy online módon végzik el. Az előadások videóit mindkét esetben megkapják. A képzés helyszíne Budapesten, a Kazinczy utcában található.

A nyertesek két féle képzés közül választhatnak: Linux alapozó képzés október 18-án, hétfő este indul fél 5-től. Bár alapozó a neve, de a tematika úgy lett összeállítva, hogy akár haladóknak is hasznos lehet. A címtárszolgáltatás Linuxon elnevezésű képzés Mikuláskor, december 6-án indul.

Mivel várhatóan széles érdeklődésre számíthat az esemény, ezért aki úgy gondolja, hogy biztosan jön a release partyra, az írjon egy +1-et a hír végére hozzászólásként, hogy lássuk, nagyjából hány főre számíthatunk. Szeretettel várunk mindenkit a Maverick Meerkat Release Partyn!

Forrás: Ubuntu.hu

Szólj hozzá!

2010. október 16-án, szombaton kerül megrendezésre Budapesten a Linux az Oktatásban konferencia, vagyis a LOK. A konferencia először 2003-ban került megrendezésre, és az elmúlt években folyamatosan fejlődött, így mára az egyik legjelentősebb hazai szabad szoftveres konferenciává nőtte ki magát, sokszínű programmal. A témák sokféleségének köszönhetően az esemény mára nem csak az informatika tanárok körében népszerű: ma már a látogatók jelentős része nem az oktatás területén dolgozik, egyszerűen csak érdeklődik a szabad szoftverek iránt.

Forrás: Ubuntu.hu

Szólj hozzá!

Éppen ma tíz éve annak, hogy a Sun Microsystem a nyílt forráskódú fejlesztési modell elveit követve elérhetővé tette az OpenOffice.org irodai programcsomagot a közösség számára. Ennek kapcsán szeretném egy cikksorozatban bemutatni az OpenOffice.org múltját és jelenét.

Az OpenOffice.org története

A legkisebb testvér szerencsét próbál

Az OpenOffice.org első kiadásának alapjaiul szolgáló StarOffice alkalmazáscsomagot – egy német cég – a StarDivision kezdte el fejleszteni még 1986-ban. A lüneburgi születésű Marco Börries 16 évesen határozta el, hogy egyedi fejlesztésű irodai programcsomagot készít. A még ebben az évben megjelenő termék mindössze egyetlen komponenst, a szövegszerkesztésre szakosodott StarWriter komponenst tartalmazta és DOS környezetben futott.

1993-ban elkészült a termék windowsos verziója, melyet egy évvel később az OS/2-es és a macintoshos operációs rendszerekre szánt változatok követtek. A StarOffice nevet 1995-ben vette fel az irodai programcsomag, amely ekkorra már több jelentős összetevőt is tartalmazott: szövegszerkesztőt (StarWriter), rajzprogramot (StarImage), táblázatkezelőt (StarCalc), grafikonkészítőt (StarChart) és egy vektoros rajzolóprogramot (StarDraw).

A StarOffice 3.1 jelzésű verziója 1996-ban jelent meg. Ez a kiadás már egy internet böngészőt és egy HTML-szerkesztőt is tartalmazott az eddig meglévő komponensek mellett. A csomag 1997-ben vált teljes irodai csomaggá, amikor bemutatókészítő (StarImpress) és adatbázis-kezelő (StarBase) is került a StarOffice irodai programcsomagba. Ezek a változatok a német piacon nagy népszerűségnek örvendtek, így ezzel párhuzamosan néhány további nyelven is elérhetővé vált az alkalmazás.

Kifogták a csillagot

A StarDivision cég története 1999-ben ért véget, amikor a Sun Microsystems 73,5 millió dollárért felvásárolta a céget.

Ez elsődleges ok, amiért a Sun megvásárolta a StarDivisiont, hogy irodai programcsomaggal lássa el az akkor alkalmazásában álló negyvenkétezer alkalmazottját, akiknek Unixos munkaállomások mellett Windowsos laptopokkal is rendelkeztek. Ilyen körülmények között olcsóbb volt megvásárolni egy olyan céget, amely Solaris és Linux környezetbe is képes irodai programcsomagot készíteni, mintsem megvásárolni a Microsofttól a 42 000 munkaállomáshoz szükséges licencet.

Nem sokkal a megvásárlás után a Sun – személyes használatra – ingyenesen letölthetővé tette a StarOffice 5.2-es verzióját, hogy így próbálja meg növelni a termék piaci részesedését. A későbbi változatok már ismét fizetős, kereskedelmi termékekként kerültek a felhasználókhoz, miközben a fejlesztési modell gyökeresen átalakult, s a szabad szoftverekre jellemző fejlesztési eljárást vezetett be a Sun.

(folytatása következik)

 

Szólj hozzá!

Megjelent az Ubuntu legújabb kiadása, az Ubuntu 10.10, fejlesztői kódnevén a Maverick Meerkat. Az új Ubuntu ingyenesen letölthető az ubuntu.hu oldal letöltési szekciójából. Azok számára pedig, akik az Ubuntu korábbi kiadását használják, a rendszer fel fogja ajánlani a frissítés lehetőségét. A frissítésnél minden adatunk és beállításunk megmarad, egyszerűen a rendszer és az alkalmazások frissülnek az aktuális verzióra.

Letöltés

Torrent

Kérjük, ha teheti, torrent segítségével töltse le az új kiadást, hogy ezzel is csökkentse a kiszolgálókra nehezedő terhelést!
32 bites változat | 64 bites változat

32 bites változat

Szinte minden számítógépre. Válassza ezt, ha bizonytalan.
torrent | Bitmind | weblappark | Frankie | Hollandia | Svédország | main

64 bites változat

torrent | Bitmind | weblappark | Frankie | Hollandia | Svédország | main

Képernyőképek

Ubuntu 10.10 képernyőképek

Újdonságok

Ubuntu betűcsalád

Ebben a kiadásban debütál az új Ubuntu betűcsalád. Az új betűkészlet egyedi, stílusos, és már egészen kis méretben is kiválóan olvasható. A készletben természetesen megtalálhatók a magyar nyelvben használatos ékezetes karakterek is.

Shotwell

A korábbi kiadásokban megtalálható F-Spot fotókezelőt a Shotwell váltja: az új alkalmazás gyorsabb működést és áttekinthetőbb felületet kínál a felhasználók számára. A Shotwell segítségével egyszerűen kezelhetjük a fényképgyűjteményünket, albumba rendezhetjük képeinket, elvégezhetünk egyszerűbb retusálási műveleteket (például kivágás, forgatás, vörösszem-effektus eltüntetése).

Gwibber

A Gwibber közösségi kliens az Ubuntu idén áprilisban megjelent előző kiadása a óta a rendszer része. A program segítségével közvetlenül érhetjük el az olyan népszerű közösségi oldalakat, mint a Twitter, a Facebook, a Flickr, az Identica, a Digg, a FriendFeed vagy a Qaiku. Az új kiadásban ez a lista a Google Buzz és a Ping.FM szolgáltatásokkal bővült. A háttérben történt fejlesztéseknek köszönhetően az alkalmazás nem csak többet tud, de érezhetően gyorsabb is lett.

Ubuntu Szoftverközpont

Fejlődött az alkalmazások telepítésére és eltávolítására szolgáló Ubuntu Szoftverközpont is. Az új kiadásban külön részben láthatjuk kiemelve az ajánlott alkalmazásokat, valamint az Ubuntu szoftvertárolóiba bekerülő új programokat. Arra is lehetőségünk van az új kiadásban, hogy visszanézzük a korábbi műveleteinket, így visszamenőlegesen is láthatjuk, mikor mit telepítettünk.

Ubuntu One

Az Ubuntuban megtalálható fájl- és adatszinkronizációs megoldás, az Ubuntu One is jelentős fejlesztésen ment keresztül: gyorsult a fájlok és mappák szinkronizációjának sebessége. A javulás különösen a sok fájlt tartalmazó mappák esetében szembetűnő. Új felületen regisztrálhatjuk és azonosíthatjuk magunkat. Az Ubuntu One segítségével egyszerűen szinkronizálhatjuk a fájljainkat, címjegyzékünket, jegyzeteinket és Firefox könyvjelzőinket a gépeink között: erre 2 GB ingyenes online tárhely áll rendelkezésünkre, amit webes felületen is elérhetünk. Ha ez kevés lenne, havi 2,99 USD áron vásárolhatunk további tárhelyet, 20 GB-os egységekben.

Multi-touch

Az új Ubuntu kiadás támogatja a multi-touch eszközöket, vagyis az ilyen képernyővel szerelt notebookokat (például Dell XT2) és az Apple Magic Trackpadjét. A multi-touch technológia lényege, hogy az eszköz egyszerre több ujj mozgását is képes követni, és arra reagálni. Jelen pillanatban az alkalmazások még nem használják ki a technológia nyújtotta lehetőségeket: az Ubuntu fejlesztők célja az, hogy 2012-re már minden fontos program támogassa a technológiát.

Unity

Az elsősorban netbookokra szánt, de nagyobb gépeken is jól használható változat, az Ubuntu Netbook Editionben debütál az új, Unity elnevezésű felhasználói felület. A Unity-t úgy alakították ki, hogy maximálisan kihasználja a netbookok szűkös képernyőjét: ezért az alkalmazások menüje, és a teljes képernyőre rakott ablakok felső kerete beolvad képernyő tetején lévő panelbe.

A képernyő bal oldalán egy indítópanel kapott helyet, ahol láthatjuk az éppen futó alkalmazásokat, valamint rögzíthetjük az általunk leggyakrabban használt programok indítóikonjait. Ha több ikont használunk, mint amennyi a panelen elfér, az ikonok egy része térben kissé elforgatva jelenik meg, így jobban kihasználva a rendelkezése álló felületet. Ha a kurzort az ikonsor fölé húzzuk, az ikonok automatikusan visszafordulnak, és egérrel görgethetjük azokat. A Unity felületet kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy kihasználja a multi-touch technológia kínálta lehetőségeket.

Elérhetőség

Az Ubuntu szabad szoftver, így bárki ingyenesen letöltheti és telepítheti. A letöltött CD-t bárkinek jogszerűen továbbadhatjuk, átmásolhatjuk: az Ubuntu fejlesztői arra biztatják a felhasználókat, hogy nyugodtan terjesszék ismerőseik körében a rendszert. Az Ubuntu magas szinten támogatja a magyar nyelvet, így a teljes rendszer, valamint a súgó magyarul szól a felhasználókhoz. Ha valaki elakadna valahol telepítés vagy használat közben, vagy egyszerűen csak szívesen olvasna, beszélgetne az Ubunturól, a Magyar Ubuntu Közösség oldalán, az ubuntu.hu-n minden segítséget megkap ehhez.

Forrás: ubuntu.hu

Szólj hozzá!

Két weblap a katasztrófával kapcsolatban:

http://vorosiszap.bm.hu/

http://www.vorosiszap.com/

Itt minden fontos információ megtalálható, hogy hogyan segíthetünk.

Sőt van már Wikipédia bejegyzés is. Szerintem érdemes elolvasni ezeket az oldalakat és segíteni, ahol tudunk.

Szólj hozzá!

Az OpenOffice.org fejlesztésében és népszerűsítésében közreműködők közössége független alapítványt alapítottak a projekt jövőben növekedésének elősegítésére.

Internet, 2010. Szeptember 28 – Az OpenOffice.org – a vezető szabad irodai programcsomag – fejlesztésében és népszerűsítésében közreműködők közössége a projekt felépítését érintő lényeges változtatásokat jelent be. Tíz évnyi sikeres – a Sun Microsystem anyagi és erkölcsi támogatásával megvalósuló – növekedést követően a projekt megalapítja a „The Document Foundation” önálló alapítványt, amellyel eleget tesz az alapító iratban vállalt függetlenségnek.

Az alapítvány alapköve lesz a kialakuló új ökoszisztémának ahol az egyének és vállalkozások számára lehetséges lesz a projekthez történő hozzájárulás, és élvezhetik egy minden szempontból szabad irodai programcsomag valamennyi előnyét. Az erősödő verseny és a választás lehetősége fokozza az innovációt az irodai programcsomagok piacán. Mostantól az OpenOffice.org közösségét úgy hívják: „The Document Foundation”.

Az Oracle, mint a Sun Microsystem felvásárlásával az OpenOffice.org vagyonhoz jutott vállalat, is meg lett hívva – legyen tagja az új alapítványnak – hogy hozzájárulhasson a márkanév és a közösség növekedéséhez, ahogy azt a Sun Microsystem az elmúlt tíz esztendőben is tette. Az Oracle döntésére várva a „LibreOffice” márkanév kerül bevezetésre a szoftver számára.

A The Document Foundation eredménye ennek – az eredetileg OpenOffice.org közösség független tagjainak, számos projektvezetőjének és a Közösségi Tanács (Community Council) kulcsembereinek vezetésével létrejövő – közösségi törekvésnek. Az alapítvány vezetését a fejlesztőkből és a nemzeti nyelvi projektek menedzsereiből álló Kormányzóbizottság (Steering Committee) látja el. Az alapítvány célja csökkenteni az akadályokat, melyek gátolják a felhasználókat és a fejlesztőket a termék bevezetésében, így megalkotva a valaha létezett legkönnyebben elérhető irodai programcsomagot, a LibreOffice-t.

Az alapítvány a LibreOffice márkanevet választotta az OpenOffice.org alternatívájaként, és koordinálja valamint felügyeli a szoftver fejlesztését, amelynek béta verziója elérhető a http://www.libreoffice.org webhelyen. A fejlesztők csatlakozhatnak a projekthez és hozzájárulhatnak a forráskódhoz az új barátságos és nyílt környezetben, hogy meghatározzák az irodai programcsomagok jövőjét a többi hozzájárulóval egyetemben, akik a saját nyelvükre lefordítják, tesztelik, dokumentálják, a felhasználást támogatják és népszerűsítik a szoftvert.

A hozzájárulók nevében Sophie Gautier veterán közösségi tag és a francia nyelvi csoport alapítója és karbantartója kijelentette: „Úgy hisszük, hogy az alapítvány létrehozása kulcsfontosságú lépés a nyílt irodai programcsomag továbbfejlődésében, amely felszabadítja a forráskód fejlesztését és fejlődés a projekt tekintetében is, hiszen megszünteti azt a korlátozó tényezőt, amit egyetlen kereskedelmi vállalat felügyelete jelenthet. A szabad szoftverek használata ajánlott a földkerekség minden táján. A alapítótagok csoporthoz történő csatlakozás már ma különleges lehetőségekkel kecsegtet, hogy a FLOSS (Free, Libre and Open Source Software – Ingyenes, szabad és nyílt forráskódú szoftver) történelmében egy teljesen új fejezet jöjjön létre.

Az FSF elnöke Richard Stallman üdvözölte a LibreOffice kiadását és megerősítette a csak szabad szoftver ajánló irányelveit: „Nagyon örülök annak, hogy a The Document Foundation nem ajánl nem szabad kiegészítőket az OpenOffice.org programhoz, mert ezek a legfőbb szabadsággal kapcsolatos problémák a termékkel kapcsolatban. Remélem a LibreOffice fejlesztők és az OpenOffice.org Oracle alkalmazásában álló fejlesztői is együtt fognak működni a forráskód továbbfejlesztésén.”

A The Document Foundation alapítvány honlapjáról további információk érhetők el, többek között az alapítvány küldetéséről is: http://www.documentfoundation.org
Biográfiák és képek a The Document Foundation alapító tagjairól: http://www.documentfoundation.org/foundation/.
A forráskód fejlesztéséhez hozzájárulók számára készült oldal: http://www.documentfoundation.org/developers/.
A The Document Foundation alapítvány Twitter fiókja: http://twitter.com/docufoundation és Identi.ca fiókja: http://identi.ca/docufoundation.
A bejelentéseknek szánt levelezőlista: announce+subscribe@documentfoundation.org.
Levelezőlista párbeszédek számára: discuss+subscribe@documentfoundation.org.

The Document Foundation alapítványról

A The Document Foundation alapítvány egy független, önirányító, demokratikus alapítvány, amelyet az eredetileg az OpenOffice.org közösséghez tartozó vezető tagok hoztak létre. Az alapítvány célja, folytatni azt a 10 éve tartó munkát, melyet az OpenOffice.org közössége kezdett el. Az alapítvány annak a meggyőződésnek eredményeképpen jött létre, hogy a független alapítványi forma illeszkedik leginkább a Közösség valódi értékeihez: a nyíltsághoz, az átláthatósághoz és ez a forma képes leginkább motiválni az embereket a hozzájárulásra. Az alapítvány nyitott minden egyénre aki egyetért a céljaival és hozzájárul tevékenységeihez. Természetesen az alapítvány szívesen fogat vállalti résztvevőket is (például: akik egyéneket támogatnak, hogy dolgozzanak céljaink megvalósításán a többi hozzájárulóval a közösségben).

Médiakapcsolat

Florian Effenberger (Germany)
Mobil: +49 151 14424108
E-mail:
floeff@documentfoundation.org

Olivier Hallot (Brazil)
Mobil: +55.21.88228812
E-mail:
olivier.hallot@documentfoundation.org

Charles H. Schulz (France)
Mobil: +33 6 98655424
E-mail:
charles.schulz@documentfoundation.org

Italo Vignoli (Italy)
Mobil: +39 348 5653829
E-mail:
italo.vignoli@documentfoundation.org

Címkék: közösség ingyenes szabadság újdonság fejlesztés openoffice.org szabadszoftver libreoffice

Szólj hozzá!

Az OpenOffice.org 3.2 egyik újdonsága a Graphite betűkészlet-technológia támogatása volt. A technológia kifejlesztője, a Summer Institute for Linguistics, eredetileg a többnyelvű kiadványok szerkesztésekor előforduló problémákat szerette volna megoldani.

A Graphite-támogatás önmagában nem sokat ér, betűkészletek is szükségesek a kihasználásához. A SIL Foundation néhány TrueType-betűkészlethez speciális Graphite-táblázatot adott hozzá, de nincs sok ilyen. Németh László a budapesti OpenOffice.org konferencián bemutatott egy teljesen szabad betűkészletet, amely a Linux Libertine betűkészleten alapul, és kihasználja a Graphite képességeit.

A Magyar Linux Libertine-nek elnevezett betűkészletben a tipográfialilag helyes betűképek létrehozásának érdekében megtalálhatók a különféle ligatúrák, a valódi kiskapitális betűk, a törtek, a számok között ezreselválasztás lehetősége, a TeX-ből megismert képletszintaxis beírásának lehetősége és még sok más.

graphite A felső szöveg a szokványos tulajdonságokkal rendelkező Liberation betűvel, az alsó szöveg az új, különleges Magyar Linux Libertine G betűvel van írva. A betűkészlet nevében a G a Graphite-ra utal. A további lehetőségek egy mintadokumentumban vannak bemutatva.

Aki maga szeretné felfedezni a Graphite-támogatás lehetőségeit, az Németh László honlapjáról letöltheti a Magyar Linux Libertine betűkészletet. A Tipográfia eszköztár egy letölthető kiterjesztés az OpenOffice.org-hoz, amelynek ikonjaival egyszerűen kipróbálhatók az egyes Graphite-lehetőségek.

A Graphite-támogatás hozzáadása a TrueType betűkészletekhez jelenleg nem könnyű. Ezért Németh László a közeljövőben szeretné kiegészíteni a Fontforge betűkészlet-szerkesztőt (szabad szoftver), hogy az képes legyen a kiegészítő Graphite-adatokat a betűkészlettel együtt exportálni.

Ha valaki szeretne egy TrueType betűkészletet a szükséges Graphite-adatokkal ellátni, vagy segítene a Fontforge fejlesztésében, keresse meg Németh Lászlót a honlapján feltüntetett címen.

Hilzinger Marcel cikke nyomán

(Forrás: openoffice.hu)

Szólj hozzá!

22.
szeptember

Itt a Kraken

KAMI  |  Szólj hozzá!

A Mozilla szoftvermérnöke, Rob Sayre bejelentett egy Kraken néven hallgató böngésző teljesítménytesztet. Az új eszköz a Sunspider, V8 és a Dromaeo megoldásával szemben valós terhelésekre és előretekintő alkalmazásokat helyezi előtérbe.

Rob bejegyzése szerint Nicholas Nethercote egyik hozzászólása nyomán jött az ötlet, ahol a Hennessy és Patterson által írt „Computer Architecture” könyvben osztályozza a teszteket:

  1. valós alkalmazások
  2. módosított alkalmazások (I/O műveletek eltávolításával és CPU műveletek előtérbe helyezésével).
  3. kernelek (valós alkalmazások szegmentálmintáival)
  4. játék teljesítménytesztek
  5. 5. szintetikus teljesítménytesztek (mesterségesen előállított kód, amelynek profilja illeszkedik a felhasználásra)

A Mozilla szerint a Kraken segítségével, amely szabványos JavaScript kódokat futtat, pontosabb eredményeket lehet kapni a böngészők valós teljesítményével kapcsolatban.

Jelenleg a Firefox 4 fejlesztői változata 2,5-szer gyorsabb a stabil kiadásnál.

(Forrás: mozilla.fsf.hu)

Szólj hozzá!

A Google Instant egy jó ötlet. Nem csoda, hogy Feross Aboukhadijeh gondolt egyet és megcsinálta ugyanezt a YouTube-hoz is:

http://ytinstant.com/

A történet

Szólj hozzá!

A most megjelent frissítés egy kisebb javítás az alábbi problémákra:

Firefox 4 aktuális Beta változatának letöltése, ismertető

A legújabb Firefox 4 Béta már magyar nyelven is elérhető.

A Beta 6-ra ígért újdonságok, a Beta 7-ben jelennek meg. Ha minden igaz ekkor debütál a JägerMonkey vadonatúj JavaScript motor is (JägerMonkey preview letölthető).

Gyakran ismételt kérdések és az újdonságok a Firefox 4 Beta verziójával kapcsolatban (angol nyelvű oldalak).

Címkék: firefox böngésző szabadszoftver

Szólj hozzá!

Ha a közösségi programokat is ideszámítjuk, akkor egy hete lett vége a 8. OpenOffice.org Konferenciának, amely idén Budapesten került megrendezésre és a világ minden tájáról érkeztek hozzánk fejlesztők, közösségi tagok, felhasználók, akik szerettek volna többet megtudni a közelgő új OpenOffice.org kiadás nóvumairól, a középtávú fejlesztési tervekről, a kapcsolódó fejlesztésekről, a közösségépítés vagy éppen a sikeres bevezetések történetéről. Az OpenOffice.org Konferencia 2010 rendezvény augusztus 31-től szeptember 4-ig tartott és a szervezőknek hála a komoly fejlesztői témákat számos közösségi összejövetel tarkította. Ennek megfelelően a konferencia hangulata igen baráti és vidám volt. Az eseményt a magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség szervezte. A megnyitónak Parlament adott otthont – szimbolizálva, hogy a hazai közigazgatásban, az oktatásban, az állami szférában a nyílt ISO szabvány ODF, nyílt dokumentum formátum és általában a nyílt szabványok, valamint az ezekre épülő szoftverek a helyükre, az államigazgatási és intézményi felhasználók gépeire kerüljenek.

A kormánynak nincs ellenére

A Parlamentben a plenáris ülés 9 órakor kezdődött, s közel kétszáz ember előtt először Dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár számolt be a kormány nyílt forráskódokkal kapcsolatos álláspontjáról, s méltatta a közösség által elért eredményeket:

"Az új magyar kormány teljes mértékben elismeri, méltányolja, és nagyra tartja az open szoftverek fejlesztőinek erőfeszítéseit. Munkájukkal - Önök, az alkalmazások, a szabad és open szoftverek megalkotói, karbantartói és fejlesztői - bebizonyították nem csak nekünk, hanem mindenkinek, hogy igazán csak önkéntes közösségi munkával lehet olyan programokat és megoldásokat fejleszteni, amik segítenek az információs szabadság térnyerésében és az információs önrendelkezés megvalósításában."
Az Open Document Formattal kapcsolatban a infokommunikációs államtitkár hozzátette: "Tudjuk, hogy nemzetközi példák sokasága igazolja az Open Document Format sikerességét. Megfelelő előkészítés mellett levezényelt bevezetése igazolja az erőfeszítéseket, a realizálható költségcsökkentést, de azzal is tisztában vagyunk, az Open Document Format bevezetése jelentősen előmozdítja az állam-állam, az állam-magánszektor, az állam-állampolgára közötti kontaktusokban az információs szabadság térnyerését, az átláthatóság növelését."

Zárásként pedig felajánlotta, hogy: "Ha elfogadják, közös munkára hívom Önöket azért, hogy Magyarország önrendelkezését és függetlenségét kivívjuk, és nem pedig azért, hogy régi és rossz függőségek helyett új függőségekhez láncoljuk a magyar szoftverfelhasználást."

A felszólalás teljes szövege itt érhető el.
Úgy gondolom, bár konkrétumokról nem esett szó, de a jelenlegi kormány partner lehet a szabad szoftverek kiterjedt kormányzati alkalmazásában, a nyílt dokumentumformátum bevezetéseben, így kiaknázva a közösségi szoftverfejlesztés és -használat nagyobb rugalmasságát, kisebb költségeit, kötetlenségét és átláthatóságát.

Költségcsökkentés és növekvő érdeklődés Európa szerte

Másodikként Rév István professzor szólt az összegyűltekhez, és többek között ismertette, hogy a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség becslései alapján az OpenOffice.org irodai programcsomag hozzávetőlegesen 10%-os piaci részesedéssel bír a haza piacon. A Magyar Állam a Microsofttal kötött speciális szerződései révén – négy éves távlatban – ötszázmillió dollár kiadást könyvelhet el, amely a szoftverbérléssel összefüggésbe hozható járulékos költségeket is figyelembe véve négy éves számolva milliárdos kiadás, azaz évente 250 millió dollárt költünk szoftvereszközökre. Megjegyezném, hogy a külföldi mintákat látva ezek a költségek szabadszoftverek használatával drasztikusan lefaraghatók. Ezt – nálunk – gazdagabb országok is felismerték már, s sikerrel vezetik be a szabadszoftverek használatára és vezetik be a platformfüggetlen nyílt dokumentumszabványokat is. Többek között Németország, Franciaország és Brazília is ebbe az irányba indult el. A többi OpenOffice.org migrációs projektről itt lehet olvasni.

Rév István professzor felszólalásának szövege letölthető.

Az Oracle viszi tovább a zászlót

Ezek után Michael Bemmer, Oracle Office Global Business Unit manager, az irodai programcsomagért felelős menedzsere emelkedett szólásra. A 2009. április 20-án bejelentett Oracle által történő Sun Microsystem felvásárlás számos területen hozott bizonytalanságot, főleg a Sun által közösségi projektként kezelt területeken, többek között az OpenOffice.org esetében is. Noha a mai napig az Oracle többször is megerősítette, hogy komoly tervei vannak az OpenOffice.org-gal, azért ezek a kinyilatkoztatások nem voltak túl erősek és egyértelműek ahhoz, hogy az irodai programcsomag aktív közössége ne bizonytalanodjon el az új tulajdonos szándékait illetően. Ismét megtudhattuk, hogy Oracle számára fontos az Oracle Open Office (a StarOffice utódja), mert jól beleillik az Oracle teljes megoldást kínáló terveibe - alkalmazási szinten - és hogy ehhez a termékhez és az OpenOffice.org-hoz kereskedelmi szintű támogatást is nyújtani kívánnak, mint ahogy azt a Sun is tette egykoron. Készül ugyanakkor egy Oracle Open Office Server termék is, amely a kor trendjeinek megfelelően felhőbe viszi majd az irodai programcsomagot, és nem hagyják abba a Microsoft Office-hoz szánt ODF Plug-In fejlesztését sem.

Sok fecske már csinál nyarat

Ezek után Florian Schießl beszélt München város Linuxos migrációjának történetéről. Talán ez a legrégebbi önkormányzati részről elindított migrációs projekt. Az út hosszú volt, de a szabad szoftverek akkoriban lemaradásban voltak a kereskedelmi versenytársakkal szemben. A hatalmas projekt részeként összesen 15 ezer munkaállomásra kerültek kizárólag szabadszoftverek és ezzel összhangban több, mint 21 ezer dokumentumsablon migrációjára került sor. A 2001-ben elindított folyamat számos lépcsőn keresztül mára oda vezetett, hogy a kihívásokkal tarkított úton, nem maradt olyan probléma, amelyet nem sikerült volna orvosolni.

Végezetű Banai Miklós a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség képviseletében szólalt fel, felhívva a figyelmet az Open Document Format előnyeire, amelyből mind Magyarország, mind az Európai Unió is profitálhat.

Szakmai előadások

Az OpenOffice.org 10 éves, s ennek kapcsán hallgathattunk meg előadást a Louis R Suárez-Potts közösségi vezetőtől. Szó esett számos mérföldkőről, s a közösség bővülésérő és a programcsomag valamint az ODF fájlformátum jövőjéről. Ezzel párhuzamosan Charles H. Schulz a távoli jövőben nézve próbált fejlesztési ötletekkel szolgálni, annak érdekében, hogy az OpenOffice.org az eddigieknél jobb, gyorsabb és minden eddiginél több platformra legyen elérhető. Napközben számos előadás szól arról, hogyan lehet az OpenOffice.org fejlesztéseibe bekapcsolódni, s ennek útját könnyebbé tenni a projekt részéről az újonnan csatlakozó fejlesztők számára. Ennek egyik útja a kiterjesztések fejlesztése, míg a másik út a upstream, vagy más néven az OpenOffice.org forráskódjának közvetlen fejlesztése. Számos központi funkció fejlesztése és javítása csak az utóbbi megoldásban képzelhető el. Ennek megfelelően a fejlesztők már dolgoznak a programfordítási környezet egyszerűsítésén (Mathias Bauer előadása), a környezet GNU make alapúra történő portolásán, amelytől az egyszerűsítés és a sebességnövekedés mellett a függőségek átláthatóságát és szabványos programfordítási munkamenet kialakítását tűzték ki célul a fejlesztők (Björn Michaelsen előadása). A kiterjesztésekkel kapcsolatban is érdekes előadásokat hallathattak meg az érdeklődők. Juergen Schmidt előadása a kiterjesztés infrastruktúra legújabb fejlesztéseit taglalta: kiterjesztés metaadatok, súgó és beállítóoldalak elhelyezése a kiterjesztésekben, külső programkönyvtárak és biztonságos (HTTPS) kapcsolatok kezelése a kiterjesztésekben. Itt és egy kapcsolódó előadásban volt szó a Tree Control, a Grid Control és Tool Panel felhasználói interfész elemekről és használatukról. A súgó fejlesztéshez, javításhoz jól jöhet a HELP_DEBUG=1 környezeti változó használata is. Meghallgathattuk az EuroOffice és kiterjesztéseivel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint egy nem programozó által készített kiterjesztésről (Writer's Tools) szóló előadást is.

A fordítási munkával összefüggésben, megtudhattuk, hogy lesz egy új Pootle szerver a fordítások kezelésére, amely lehetőleg nagyobb megbízhatósággal és gyorsabban működik majd az erősebb kiszolgálóval és az új Pootle verzióval. A – tervezett – folyamatos fordítás bevezetésével csökken a rövid határidők okozta nyomás a fordítókon. A TCM (Test Case Management) rendszer integrálása a QUASTe (Quality Assurance Tool) rendszerbe pedig az elkészített verziók tesztelése esetén takarít meg rengeteg többletmunkát. A kiadások menedzselésének teljes folyamatát pedig Joost Andrae és Mechtilde Stehmann mutatta be prezentációjukban. Fontos előadás volt a fogyatékkal élők támogatására szolgáló technológiák bemutatása az OpenOffice.org irodai programcsomagban és az Open Document Format állományokban.

És persze meg kell említeni Németh László előadását is: Graphite betűkészlet-technológia az OpenOffice-ban címmel összefoglaló.

Az OpenOffice.org 3.3 újdonságairól nem sok előadás szólt, de azt tudni lehet, hogy megújul a nyomtatási panel, a Calc (és Chart) is számos újdonsággal jelentkezik majd és az Impressbe is bekerül a Project Renaissance által tovább csiszolt Impress felhasználói felület. A Calc újdonságai közül érdemes kiemelni: az egymillió sor támogatást, a színes munkafüzet-lapok és a szűrőkkel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a Chart esetében a különféle ábrák használatának és a hierarchikus tengelyfeliratok használatának lehetőségét.

A könnyedebb témák közül érdemes kiemelni az OpenOffice.org brand megújulásával kapcsolatos előadást, amely az újonnan bevezetett grafikus elemeket és azok alkalmazását mutatja be. Volt szó még az dokumentációs projekt munkájáról és a marketing tervek mellett a különféle nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokig: Brazília, Thaiföld, Szeged, Salgótarján és a budapesti Fővárosi Bíróság.

Voltak érdekes előadások az Open Document Formattal kapcsolatban (és az alkalmazásimegoldásokról is), amelynek 1.2 verziója elnyerve végső formáját új állapotba került, s 2010. szeptember 2-án OASIS által megrendezett Interoperabilitási demó lépésével egyetemben a szabványosítási folyamat végső szakaszába jutott, s a publikus bemutató után a ISO/IEC Joint Technical Committee 1 (JTC1) részére – szabványosítás céljából – beküldésre kerül. Az Open Document Format új, 1.2-es verziójának bemutatója, nem csak arról szól, hogy igenis létezik olyan dokumentumformátum, gyártóktól és platformoktól függetlenül, minden tekintetben, teljesen együttműködnek, s az elkészített dokumentumok változatlan formában jelennek meg, hanem ez a publikus bemutató az ISO-minősítés egyik alapköve. Tehát a bemutató elsődleges célja a formátum rendszerektől független kompatibilitásának bemutatása, azaz a különféle platformokon, különféle szoftverekkel létrehozott dokumentumok tartalma nem vész el, formája megmarad, ha egyéb kompatibilis eszközön kerül megnyitásra vagy éppen szerkesztésre. Ez volt az „Interoperability Demo”. Jó volt látni, hogy a kilenc gyártó terméke, milyen remekül együttműködik egymással, más-más ODF-képes szoftverekkel sorra megnyitva és szerkesztve a szöveges dokumentumokat, táblázatokat. Az OpenDocument Format jól vizsgázott még olyan izgalmas területeken is, mint az dokumentumba ágyazott RDF-adatok, megjegyzések és digitális aláírás kezelése. Két érdekes demonstrációs is volt, az egyik lényege, hogy az OpenOffice.org, mint adatbeviteli eszköz üzemelt és a szöveges dokumentumba beszúrt XForm űrlap automatikusan továbbította a beírt adatokat. A másik, amikor RDF-adatként megadott személyes adatokat tartalmazó dokumentum, néhány szerkesztési kör végén egy Maemo szoftverrel bíró Nokia N900-ason landolt. A telefonon könnyedén megnyitható volt a dokumentum és formájában is pontos mása volt az eredetinek. Aztán a telefonon a személyes adatokat tartalmazó mezőre bökve a telefon már fel is ajánlotta a személyhez tartozó telefonszám hívását.

Don Harbison, az OASIS ODF-adoptálást végző bizottságának társelnöke elmondta, hogy az együttműködési demó fontos lépés az Open Document Format és a rá épülő alkalmazások számára. A sikeres bemutató megalapozta, hogy a dokumentumformátum elfogadott szabványként hódítsa meg a világot 2011-től kezdve.

Nehéz lenne jól összefoglalni a Közép-Európai Egyetemen hallható közel 80 előadás tartalmát, de akit érdekelnek a további előadások, az látogassák meg az OpenOffice.org Konferencia 2010 honlapját, ahol elérhető a teljes konferenciaprogram.

Címkék: budapest közösség felhasználók előadás konferencia extension openoffice program szabadság újdonság fejlesztés kiterjesztés openoffice.org source szabadszoftver közép európai egyetem

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása